Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)

Sipos József: Nagyatádi Szabó István és Bethlen 1922-es kampánya

saját érdekeit alá tudja rendelni az ország érdekeinek — mondta. —[■■■] En az osztálypolitikát alá tudom, alá akarom és alárendelem az ország, a nemzet politikájának.” Tehát ő a parasztság érdekeit alárendelte az ország érdekének. Ezt azzal magyarázta, hogy a külföldi hatalmak csak olyan kormánnyal kötnek szerződéseket, amelyről tudják, hogy azokat be is tudja tartani. Az országnak szüksége van e szerződésekre. „Ezért, ha volna is köztem és gróf Bethlen István között politikai ellentét [...] azt is alárendelném az ország érdekének, hogy biztosítsuk az ország fennmaradását." Az Egységes Párt létrehozását azzal is indokolta, hogy „külföldi kölcsönre föltétlenül szükségünk van, hogy talpra állhassunk, ezt pedig csak erős kormány kaphat”. E megállapításai lényegében igazak voltak! A parasztpolitikus elítélte a felekezeti ellentéteket szítókat: tehát a legitimistákat és az antiszemitákat is. Beszédét itt is többször megzavarták. A bekiabálok számon kérték tőle a mező- gazdasági termékek szabadforgalmának visszaállítását, mert az infláció miatt a kenyér nagyon megdrágult. Azt is megkérdezték tőle: „Mi van Esküdt Lajossal?” Aki 1921. október elejéig a személyi titkára volt, és panamába keveredett. E bekiabálások láthatóan megviselték.

E kampánykörút következő állomása Hajdúszoboszló volt. Ott Bethlen a nemzeti egység megteremtésének szükségességéről, Nagyatádi Szabó pedig a földreform végrehajtásáról beszélt. Ezután Bethlen és kísérete Püspökladányban és végül Berettyóújfaluban vettrészt választási gyűléseken.7

A Bethlen és nagyatádi Szabó kampánykörútjain elhangzott beszédeket elemezve megállapítható, hogy azok nem csak a párt programjáról és kampányszlogenekről szóltak. Mindhárom esetben azokról a gazdasági, társadalmi, szociális és politikai kompromisszumokról is szóltak, amelyeket megkötöttek. Mint láttuk, az Egységes Párt Nagyatádi-szárnya a saját jelöltjeinek érdekei mellett a parasztság gazdasági, társadalmi és szociális helyzetének javításáért is küzdött. Vizsgálódásaink azt bizonyítják, hogy e küzdelemben Bethlen elsősorban ez utóbbiakban tett engedményeket. Ezek a gazdasági és szociális engedmények még a szegényparasztok és a kubikosok helyzetét is javították. Ideiglenesen, mert bármikor visszavonhatok voltak. Azt is láttuk, hogy nagyatádi Szabó és hívei nem adták fel az általános és titkos választások elvét, de azt a választójogi rendeletben nem tudták érvényesíteni. Ugyanakkor a paraszttársadalom demokratizálását továbbra is szorgalmazták. Bethlen ezt tolerálta. Gondoljunk csak az agrárkamarákról tett ígéreteire.

Ellenben az agrár-demokraták politikai hatalomból való nagyobb részesedését minden eszközzel akadályozta. Az agrár-demokráciával szemben csak nemzeti demokráciát ígért. (E fontos kérdés elemzése még feladatunk lesz!) Így csökkentette a poli7 Sípos József 2014. c: 313-333.

177