Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Sipos József: Nagyatádi Szabó István és Bethlen 1922-es kampánya
Az intézőbizottsági értekezleten Bethlen bejelentette, hogy Gömbös Gyulát kérte fel a párt ügyvezető alelnökének. Gömbös ismertette a párt szervezeti szabályzatát és a választásokra tett előkészületeket.3 Ezzel megkezdődött a párt választásokra való felkészülése. Ezt mutatta az is, hogy március 7-én - az országban elsőként - a Somogy Megyei Kisgazdapárt Kaposvárott megtartotta küldöttértekezletét és képviselői jelölőgyűlését. Ott nagyatádi Szabó és a megyei kisgazdapárti képviselők beszámoltak az elmúlt két évben végzett munkájukról. Erről az értekezletről a 2002-es tanulmányban részletesen írtam. Ezért most csak nagyatádi Szabó beszédének legfontosabb részeit elevenítem fel. Elismerte, hogy a két éve beléjük vetett bizalomnak, sajnos, „nem tudtunk teljes egészében megfelelni”, mert győzelmük nem volt akkora, hogy egyedül is kormányozni tudjanak. Programjuk megvalósítását a trianoni békediktátum és az annak következtében kialakult súlyos gazdasági és szociális válság is nehezítette. A földreformról kijelentette: amennyiben pártjuk kap többséget, akkor a megkezdett munkát be fogják fejezni, a földreformtörvényt végrehajtják. Az elmúlt két év eredményeiből jogosan emelte ki, hogy elérték a mezőgazdasági termények rekvirálásának és ármaximálásának eltörlését és szabadforgalmának újbóli bevezetését. Az adózásról kijelentette: „Nem az a baj, hogy adó van, hanem a kivetés igazságtalan. Ezt meg kell szüntetni.” Tehát a parasztpolitikus továbbra is a progresszív adózásért küzdött. A párt programjában továbbra is az általános és titkos választójog maradt. „Nem mondhatok el mindent, de a vezetők között voltak, akik azt mondták, még vannak karlista és kommunista üzelmek, legyen még egyszer nyílt szavazás.” Ezzel szemben - mondta - ő elment a legfelső fórumhoz, mert „meggyőződésem volt, hogy a nemzetgyűlés többsége a titkosság mellett van”. Itt részletesen ismertette a titkosságért folytatott küzdelmét. Ezt azonban azzal zárta, hogy a „kormány a titkosság kérdését nem tette pártkérdéssé, mert az csak rendelet és nem törvény. Ezen már változtatni nem lehet.” Tehát Nagyatádi ebben a kérdésben megpróbálta megnyugtatni és leszerelni az elégedetlenkedőket. Ez azonban - mint látni fogjuk -csak részben sikerült. A királykérdésről elmondta: a Pragmatica Sanctio megszűnt, ezért a nemzetre visszaszállt a szabad királyválasztás joga. A második királypuccsot törvénytelennek, szervezőit lázadóknak mondta, akik nem ismerik el a detronizációs törvényt. Nem ismerte el IV. Károly jogát a magyar trónra. Azt egyébként is csak az „alkotmányjogi kérdések megoldása után” lehet betölteni. Nagyatádi Szabó után a párt volt képviselői is beszámoltak az addig végzett munkájukról. A küldöttek a pártszervezetek javaslata alapján ismét felkérték őket a képviselő-jelöltségre. Az ott történteket részletesen ismertetve és elemezve 3 Sipos József 2013: 186-246. 164
