Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Nübl János: Az 1912. évi gróf Tisza István elleni képviselőházi merénylet somogyi vonatkozásai
„Kovács Gyula gazdálkodó tanúvallomásában azt adja elő, hogy kért ugyan kiviteli engedélyt, de magától Nagyatáditól. Az engedélyért sem politikai, sem egyéb célra sem kellett pénzt adnia. Nagyatádi Szabó Istvánt régen ösmerte, s jól tudja, hogy min- dig egyszerű, szegény és puritán ember volt. Olyan szegényen is halt meg, mint amilyen szegényesen élt.“99 Kovács Gyula az első világháború után is földbérléssel foglalkozott. Az 1925. évi gazdacímtár adatai szerint a göllei lakóhelyű egykori képviselő bérelte a ka- posszekcsői Esterházy-uradalom egy részét (142 kataszteri holdat).99 Édesapja ekkor még élt, Strasser Henrik továbbra is a göllei és újdombóvári Esterházy-ura- dalmak 1745, illetve 1458 kataszteri holdját bérelte.100 Feltételezhetően 1927-ben gazdasági tevékenységét Fejér vármegye területére helyezte át,101 mely lépéséről a törvényhozásban is szó esett. 1930. június 11-én, a képviselőház ülésén gróf Hunyady Ferenc bírálta a kultusztárca költség- vetését, valamint a tárcavezető gazdasági intézkedéseit. A moralizáló képviselő számon kérte gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztertől, hogyan adhatta bérbe a Tisza-kormány egykori államtitkáraként a Magyar Királyi Tanulmányalap szilfamajori uradalmát102 éppen Kovács Gyulának. A miniszter tanulságos válaszát érdemes szó szerint idézni: „A szilfamajori korábbi bérlő, — akit nem is én helyeztem oda be, már azelőtt is ott volt — rossz anyagi helyzetbe került, és azt hiszem, 160 000 pengő deficit mutatkozott nála. Akkor akadt egy bérlő, aki hajlandó volt ezt megfizetni és azonkívül az elég magas bért is fizetni. S miután ez Kovács Gyula volt, nem éreztem magamban jogot arra, hogy amikor egy részvénytársaság alakult, amelynek ő is tagja volt, azt mondjam, hogy az alapítvány 160 000pengőt elveszítsen azért, — hiszen más ember nem vállalta az összeg megtérítését — mert nekem, aki Tiszának államtitkára voltam, Kovács Gyula antipatikus, mert Tiszára rálőtt. Ha nekem kegyeleti dolgaim vannak Tiszával, én azokat elvégzem és azt hiszem, elvégezhetem tisztességesen, de arra, hogy (Somogy vármegye, Barcsi járás), ahol 1924. október 31-én (agyvérzésben) váratlanul elhunyt. (Esküdt Lajos családneve Esküit alakban is előfordul a forrásokban és a szakirodalomban. A göllei születési anyakönyv másodpéldányában Esküt formában olvasható. Göllei háza falán Esküdt családnévvel szerepel. - A szerk.) 98 A miniszterelnök újabb kihallgatását kérik az Esküdt-pörben. Budapesti Hírlap, 1924. december 2. 4-5. Az 1924. december 1-i tárgyaláson kiderült, hogy Kovács Gyula (természetesen) ismerte a göllei származású Esküdt Lajos szüleit.; Felolvasták a miniszterelnök bizalmas levelét az Esküdt-per hétfői tárgyalásán. Pesti Hírlap, 1924. december 2. 6-7. 99 Magyarország földbirtokosai és földbérlői 1925: 19. 100 Magyarország földbirtokosai és földbérlői 1925: 531. 101 A Szilfamajori Mezőgazdasági R. T. kényszeregyessége. Budapesti Hírlap, 1930. május 13. 18. 102 Szilfamajor: Sárszentágota községhez (Fejér vármegye) tartozó külterületi lakott hely. Az 1937-ben kiadott gazdacímtár adatai szerint a Magyar Királyi Tanulmányalap uradalmából 1168 kataszteri holdat a sárszentágotai székhelyű Szilfamajori Mezőgazdasági Részvénytársaság bérelt. Magyarország földbirtokosai és földbérlői 1937: 99. 139
