Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Katona Csaba: Adatok az iparosok és kereskedők szombathelyi betelepüléséhez, 1850
Nem hagyható említés nélkül, hogy az engedély kiadása nem feltétlenül jelentette azt, hogy a kérelmező a továbbiakban akadály nélkül érvényesíthette jogait. 1850. február 23-án például Rechnitzer Salamon izraelita szappanos nyújtotta be kérelmét letelepedés, mesterség űzése és kereskedés gyakorlása iránt. Vagyoni helyzetének stabilitását is bizonyította, hiszen Zalaegerszegen egy ház volt a birtokában. Letelepedését a tanács engedélyezte, de mestersége űzéséhez a szappanoscéh beleegyezésére volt szükség.21 Rechnitzer nevét, mint szappanfőzőét, megtalálhatjuk a szombathelyi cégek 1865. évi felsorolásában.22 E néhány példa alapján is megállapítható: mind iparosok, mind kereskedők - helybeliek és nem helybeliek - folyamodtak Szombathelyen polgárjogért, iparűzési engedélyért stb. Hogy a retesz helyenként mennyire nem zárt szorosan, azt a betelepülő zsidók példája is igazolja. Itt jegyezzük meg: természetesen nemcsak beköltözésre, hanem a történettudomány figyelmét kevésbé magára fordító kiköltözésre is számos példa volt. így 1850. április 6-án „Vinnerl József vargamester a város kebeléből szerencséje nagyobb előmozdíthatása tekintetéből elköltözni kívánván” kért és kapott erkölcsös magaviseletéről bizonyítványt,23 míg április 15-i keltezéssel azt olvashatjuk, hogy Grünwald Samu izraelita „bizonyítvány kiadásáért könyörög",24 Utóbbiról - aki többek között gubacsszedéssel foglalkozott - tudjuk, hogy 1840 után költözött a városba,25 de már 1849 előtt ki is költözött.26 A továbbiakban olyan eseteket idézünk fel, amikor a folyamodó - legalábbis időlegesen - elutasításba ütközött. 1850. január 21-én Tanczer János rohonci tímár azzal fordult a tanácshoz, hogy a szombathelyi özvegy Sterling Ferencnét feleségül szándékozik venni, és mesterségét a továbbiakban a városban szeretné űzni. A tanács értesülése szerint azonban Tanczernek Rohoncon rendezetlen adóssága maradt hátra, amit az érintett nem tagadott. A tanács arra kötelezte őt, hogy adósságának törlesztése után folyamodjon ismét.27 Január 30-án Kovács Imre mindszenti (Csongrád vármegye) származású, Jákon élő asztalos folyamadott betelepedésért, mire a tanács azt a választ adta, hogy ha a szombathelyi asztaloscéh is beleegyezik - azaz beveszi a céhbe a betelepülni szándékozót -, akkor a betelepedésnek nincs akadálya. Ez az eset kiválóan példázza a céhek változatlanul működő „önvédelmi mechanizmusát”.28 21 MNL OL X 16080. No. 1196. 22 Kunc Adolf 1880: 493-494. 23 MNL OL X 16080. No. 1376. 24 MNL OL X 16080. No. 1489. 25 Tilcsik György 2009: 166. 26 Tilcsik György 2009:156. 27 MNL OL X 16080. No. 1105. 28 MNL OL X 16080. No. 1133. 13
