Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Nübl János: Az 1912. évi gróf Tisza István elleni képviselőházi merénylet somogyi vonatkozásai
rukció letörése után a kormány — a munkapárti többségre támaszkodva — már gyorsan át tudta „hajtani” törvényjavaslatait a képviselőházon. 1912-ben a magyar törvényhozás első kamarájának kormánypárti többsége - kétségkívül reagálva a Monarchia hatalmi helyzetét megkérdőjelező törekvésekre - hozzájárult és pénzt rendelt a közös haderő és a honvédség létszámának emeléséhez, szervezetük és fegyverzetük korszerűsítéséhez (1912. évi XXX. és XXXI. te.). A hátország nyugalmának biztosítása érdekében 1912 decemberében törvény született a kormányzat hadiállapot idejére történő rendkívüli jogosítványokkal való felruházásáról (1912. évi LXIII. te.), valamint a polgári lakosságot háború esetén terhelő személyi és anyagi szolgáltatásokról (1912. évi LXVIII. és LXIX. te.). Az ellenzék 1912 nyarán és őszén lényegében bojkottálta a képviselőház üléseit, ám ezáltal meglehetősen beszűkült a politikai mozgástere. Az „önkéntes száműzetésbe vonuló honatyák” a politikai vákuumból először vég nélküli „ellenzéki intézőbizottsági tárgyalások” tartásával, majd „ellen-képviselőház” létrehozásával igyekeztek - sikertelenül - kitörni.29 Közben a képviselőházban Tisza István tovább folytatta az obstrukció lehetőségének teljes kizárása érdekében végzett házelnöki munkásságát. 1912. december 11-én a ház elfogadta30 a „hallgatók teljes hallgatagságban tartásáról, továbbá a tanácskozási rend és csend, valamint a közbiztonság fenntartásáról s a házszabályok szigorú végrehajtásáról” gondoskodni hivatott, a házelnök irányítása alatt álló képviselőházi őrség felállításáról rendelkező - Lukács László miniszterelnök által október 31-én benyújtott31 — törvényjavaslatot (1912. évi LXVII. te.). A karhatalmi alakulat házbeli jelenlétével az erőszakos obstrukció lehetősége is kizáratott, az obstrukció másfél évtizedes korszaka a képviselőházban véget ért. A képviselőházi őrség felállítása maga után vonta a házszabály újabb reformját, amelyet az ellenzéki bojkott miatt „csonkának” nevezett képviselőház 1913. március 13-án szavazott meg.32 A ház „belső alkotmányának” fejlődése szempontjából kiemelendő, hogy a revízió alapján a képviselőház történetében először - a költségvetés tárgyalásánál - bevezették a klotűrt, vagyis a szabott időkeretben történő felszólalások rendszerét.33 29 Magyarország története 1890—1918. 7/2. kötet. 1983: 832—834. 30 Képviselőházi Napló, 1910-1915: 17. kötet. 402. 31 Képviselőházi Napló, 1910-1915: 17. kötet. 115. 32 Képviselőházi Napló, 1910-1915: 18. kötet. 224-229. 33 Pesti Sándor 2002: 146. 125
