Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Nübl János: Az 1912. évi gróf Tisza István elleni képviselőházi merénylet somogyi vonatkozásai
NÜBL JÁNOS Az 1912. évi gróf Tisza István elleni KÉPVISELŐHÁZI MERÉNYLET SOMOGYI VONATKOZÁSAI 1912. június 7-én Kovács Gyula, a gyomai választókerület országgyűlési képviselője a magyar országgyűlés képviselőházában háromszor rálőtt gróf Tisza István házelnökre. Tanulmányunkban a magyar parlamentarizmus történetében egyedülálló merénylet somogyi vonatkozásait vizsgáljuk. Az obstrukció Az 1910 júniusában megtartott országgyűlési képviselő-választásokon az egykori szabadelvűeket összefogó Nemzeti Munkapárt - nem várt sikert aratva - a mandátumok 62%-át szerezte meg.1 A kormányzásba belebukott egykori koalíció erői2 a nagy vereség hatására - habár ellentéteik korántsem szűntek meg - fokozatosan közeledtek egymáshoz. A Justh-párt, a gróf Károlyi Mihály köré szerveződő 48-as pártonkívüliek, a Kossuth-párt, a néppárt, a Demokrata Párt, a gróf Andrássy Gyula szavára figyelő 67-es pártonkívüliek, valamint a gazdapárt olykor szorosabb, olykor lazább szövetsége a képviselőházban üzent hadat a kormánynak és a kormánypártnak.3 1911. május 23-án Hazai Samu honvédelmi miniszter - az osztrák-magyar hadvezetés nyomására, de a kormánypárt teljes vezetőségének támogatását is élvezve - a képviselőház elé terjesztette a véderő és a honvédség reformjáról szóló törvénytervezeteit. A korántsem egységes képviselőházi ellenzék a javaslatok 1 Az 1910. évi országgyűlési képviselő-választásokon a Nemzeti Munkapárt 257, a 48-as Kossuth-párt 52, a 48-as Justh-párt 39, a 67-es pártonkívüliek (gróf Andrássy Gyula csoportja) 21, a 48-as pártonkívüliek 16, a Katolikus Néppárt 13, a Román Nemzeti Párt 5, a Szlovák Nemzeti Párt 3, a 48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt 3, a Demokrata Párt 2, az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyarországi Parasztpárt 1-1 mandátumot szerzett. Végváry-Zimmer 1910: 471-483. 2 Az 1906. évi országgyűlési képviselő-választásokon a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt 253, az Országos Alkotmánypárt 71, a Katolikus Néppárt 33, a Román Nemzeti Párt 14, a Szász Párt 13, a Szlovák Nemzeti Párt 7, a Szerb Nemzeti Párt 4, a Demokrata Párt 3, a Magyarországi Újjászervezett Szociáldemokrata Párt és a Magyarországi Parasztpárt 1—1 mandátumot szerzett. 13 képviselő párton- kívüliként szerzett mandátumot. Fabro—újlaki 1906: 37—274. 3 A korszakról részletes áttekintést nyújtanak Pölöskei Ferenc művei: Pölöskei Ferenc 1970; Pölöskei Ferenc 2001. 119
