Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Gyenesei József: Fejezetek a tanyai közigazgatás megszervezésére irányuló országos és helyi kísérletek történetéből
zetfenntartó elem« elnevezést, amelyen eleget csóválták a fejüket az öregebb tanyai magyarok." 5 A Magyar Gazdaszövetség 1921-es kecskeméti tanyakongresszusának helyszínválasztása több szempontból is érthető volt. Egyrészt azért, mert Kecskemét maga is tanyás település volt, másrészt azért is, mert a város a tanyavilág szükségleteinek rendezése érdekében már számos úttörő intézkedést hozott addigra. így például 1896-ban a szikrai telepítések feltételeiről megalkotott szabály- rendeletben lefektették, hogy: ,,[A tanyai lakosság] népnevelésiről, közegészségügyi ügyéről, közbiztonságáról, valamint útjainak karbantartásáról Kecskemét th. város gondoskodik." 1912-ben pedig az országban elsőként Koháryszentlőrincpusztán tanyai jegyzői hivatalt hozott létre Kecskemét városa.5 6 7 A kongresszuson a kérdés gyakorlati és elméleti szakemberei mellett a minisztériumok delegáltjai, valamint a gazdatársadalom képviselői is felszólaltak. Zsitvay Tibor, a város egykori kormánybiztosa előadásában a tanyai közigazgatás decentralizálását, tanyai közigazgatási szervek létesítésének fontosságát hangsúlyozta: „a cél az, hogy az anyaközség, vagy város hatóságát egyrészről s a tanyai lakosságot másrészről egymáshoz közelebb hozzuk és így ... a legtávolabbi tanyákat is közvetlen érrel kapcsoljuk be az állam, a társadalom és a nemzetgazdaság eleven vérkeringésébe. A tanyavilág bizonyos pontjaira tehát a primitív közgazdasági teendők ellátása végett valamely primitív, de fejlődésre képes állandó közigazgatási szervet kell állítanunk.”1 Az erről szóló határozati javaslat a kisebb - 500—1000 lakosú — tanyakörzetekben a közigazgatási teendők ellátását a tanítókra kívánta ruházni, a nagyobb - 1000-nél több lakosú - tanyakörzetek központjaiban pedig tanyai jegyzői hivatalok felállításának szükségességét mondta ki, ahol a közigazgatási tisztviselő mellett a lakosság által választott tanyai bíró is tevékenykedett volna. Ezek az elképzelések egyrészt a tanítóság leterheltsége, másrészt a felállítandó hivatalok szűkén megállapított hatáskörei miatt sem hozhattak volna kielégítő és megfelelő megoldást megvalósulásuk esetén a tanyai közigazgatás rendezésére.8 Az 1921-es kecskeméti kongresszus fontos állomás volt a tanyakérdés megoldásának folyamatában, annak ellenére, hogy az ott megfogalmazottak nagyrészt csupán kimondott szavak maradtak, így a találkozó igazi jelentősége inkább abban állt, hogy végérvényesen ráirányította a döntéshozók figyelmét a kérdés rendezésének elodázhatatlanságára. Az 1926 októberében megtartott Közegészségi és Társadalompolitikai országos értekezleten a magyar tanyavilág állapotáról szóló felszólalások elhangzását követően az akkori belügyminiszter, Scitovszky Béla országos tanyai 5 Romány Pál idézi Szabó Kálmánt. 6 Szappanos Sándor 1939: 27—28. 7 Gesztelyi Nagy László 1928: 155. Idézi Zsitvay Tibort. 8 Szappanos Sándor 1939: 29. 113