Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)

VII. Délkelet-Dunántúl cukorrépa-termesztése és a kaposvári cukorgyár (1945-1948)

Vujda János lakatos a gyár első munkásigazgatója A munkásoknál az életszínvonalbeli különbségeket a szociális juttatások növe­lésével kellett volna ellensúlyozni, nem pedig a bérek kiegyenlítésével. A mun­káspártok és a szakszervezetek azonban egy téves és hamis ideológiai koncepció alapján a demokratizálódást helytelenül értelmezve az egyenlősdi elvét valósí­tották meg. A bérek nivellálódása így a tisztviselőknél és a fizikai munkásoknál is fokozatosan tért hódított. Első lépésként az azonos kategóriába tartozók bérét szabályozták, majd a csoportok közötti különbözetet is csökkentették. E tendenciát láthatjuk a 111. sz. táblázatban, amely a tisztviselők bérviszonyait tükrözi 1948 márciusában.082 A mellékletben feltüntetett művezetőket nem tekinthetjük a tisztviselői állomány szerves részének — mert ők minden tekintetben a fizikai munkásokhoz tartoztak —, de mivel az eredeti kimutatásban szerepelnek, bérezésüket közöljük, így viszo­nyítani tudjuk egymáshoz a két csoport jövedelmét. Láthatóan a havi fizetésük - az új fizetési beosztás alapján - már jóval meghaladta a kistisztviselőkét, a bér­emelés náluk volt a legerőteljesebb. Az adminisztrációs munka értéke fokozatosan devalválódik, így a bérezés nivellálódása majd egy alacsonyabb bérszinten követ­kezik be. Számunkra nem meglepő a tisztviselői létszám növekedése, amelyet az arány­talanul megnövekedett adminisztrációs munka következményének tulajdonítha­tunk, 377

Next

/
Oldalképek
Tartalom