Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
VII. Délkelet-Dunántúl cukorrépa-termesztése és a kaposvári cukorgyár (1945-1948)
A szerződött répaterületek szerkezeti megosztottsága 1947-ben a kaposvári cukorgyár körzetében650 A szerződött termelők Az egyenként szerződött száma terület négyszögölben 11 680 fő 200 8 698 fő 400 6 680 fő 600 3 748 fő 800 770 fő 1000 494 fő 1200 39 fő 1400 969 fő 1600 17 fő 1800 56 fő 2000 6 fő 2200 68 fő 2400 3 fő 2600 9 fő 2800 10 fő 3000 152 fő 3200 5 fő 3400 11 fő 3600 11 fő 4000 1 fő 4200 3 fő 4600 56 fő 4800 1 fő 5000 1 fő 5400 4 fő 5600 összesen: 33 492 fő 103. táblázat Az 1946. évi cukorrépa-termesztés főbb adatai.,65i Megye Termelők száma fő Termelő községek száma Terület hektár %-os megoszlás Beszállított répa q Termésátlag q/ha Somogy 14 920 338 2118,14 43,73 186 044,70 87,83 Tolna 4 461 77 691,38 14,27 74 187,00 107,30 Baranya 4 753 238 1124,27 23,21 98 409,30 87,53 Bács-Bodrog 2 353 21 910,44 18,79 89 300,40 98,08 összesen: 26 487 674 4844,23 100,00 447 941,40 92.46 Ha a fenti eredményeket az előző év adataihoz viszonyítjuk, akkor érzékelhetjük a bekövetkezett mennyiségi és minőségi változásokat. A termelők létszáma egy év alatt megduplázódott, ezzel párhuzamosan azoknak a községeknek a száma is növekedett, amelyekben cukorrépát termesztettek. A megyék szerepe lényegesen nem változott Bács-Bodrog megyétől eltekintve, amelyben mind a termelők száma, mind pedig a cukorrépa területe erőteljesen növekedett. Bár a termésátlag tekintetében e megye a második helyen állt, a cukorrépa-területek további növelése nem volt érdeke a gyárnak, mivel a nagy távolság a szállítási költségeket tetemesen növelte. A minőségi fejlődésnek beszédes bizonyítéka a termésátlag növekedése, amely az előző évihez viszonyítva kétségkívül figyelemreméltó volt, de a háború előtti 359
