Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
VI. A munkásság és a tisztviselők életkörülményei a kaposvári cukorgyárban és a béruradalomban
Világnézeti és politikai magatartásukat á konzervativizmus és a vallásos szemlélet jellemezte, amelynek fundamentális alapjait a családi hagyományok és az iskolai neveltetésük alapján alakították ki. Valláserkölcsi alapon állva - a politika iránt közönyösen viselkedve - a polgári társadalom statikus elvéhez ragaszkodtak, tartózkodva minden szélsőséges elmélettől, a progresszívtól és a szélsőjobboldalitól egyaránt. Politikai látókörük meglehetősen szűk volt, az ország fasizálódása és a második világháború azonban e tekintetben bizonyos változásokat idézett elő náluk. Ettől kezdődően körükben is volt egyfajta aktivizálódás a politikai és a katonai eseményekre. Noha a tisztviselők egy része osztrák és német származású volt, és még a második nemzedékben is majd mindenki beszélt németül, politikailag mégis az angol orientáció jellemezte őket. Az ellentmondás csak látszólagos, mivel köztudott, hogy Kladnigg Alajos igazgatót 1936-ban Novacsek János váltotta fel, aki az európai - de általában a politikai - eseményekre sokkal érzékenyebben reagált, és közismerten az angolszász politika hívének vallotta magát. Ez a szellem jellemezte a Hitelbankot és a MIR központját is, a zsidó tőkével összefonódó részvénytársaság eleve elhatárolta magát a szélsőjobboldali mozgalmaktól és a németbarát politikától. Az évtizedek óta Angliával kiépülő kapcsolatok is elősegítették e magatartást. így nem véletlen, hogy a cukorgyárban a nyilaskeresztes pártnak nem volt és nem is lehetett bázisa, sem a tisztviselők, sem pedig a munkások körében. A tisztviselői réteg — eltekintve néhány kivételtől — az értelmiséggel szemben támasztott kritériumoknak sem politikailag, sem pedig kulturális téren nem tudott eleget tenni. A tárgyilagosság kedvéért azonban meg kell jegyeznünk, hogy ez korántsem volt tipikusan cukorgyári jelenség, mivel a magyar tisztviselői réteg döntő többségét is ez jellemezte. Politikai passzivitásuk és középszerű műveltségük folytán szellemi kisugárzásuk gyenge volt. A város szellemi életének formálásához nem tudtak hozzájárulni és annak kulturális vérkeringésébe sem kapcsolódtak be, nem is volt bennük ilyen törekvés. Ezzel szemben a cukorgyárban működő munkás színjátszócsoport - Szente János vezetésével - a munkáskultúra egyik fellegvárát teremtette meg a cukorgyárban. Kulturális kisugárzása a városon túl, a megyében is érvényesült. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, a város tisztviselőinek a körében a MIR rangot jelentett, mivel az magasabb életszínvonalat tudott biztosítani alkalmazottai részére. A szakmai felkészültség tekintetében már kedvezőbb a kép, a gyár jól képzett mérnökökkel és hozzáértő tisztviselő személyzettel rendelkezett. A műszakiak közül nem egy országos hírnevet is szerzett. Mielőtt a cukorgyár tisztviselőinek szakmai felkészültségét tárgyalnánk, a 98. sz. táblázatban bemutatjuk országosan is e réteg iskolai végzettségét, amelyből egyértelműen kitűnik, hogy az iparnak, ellentétben a mezőgazdasággal, a megfelelő szellemi tőke a rendelkezésére állt.608 1944-ben elkészített személyi összesítőből megállapíthatjuk a műszaki tisztviselők elméleti és gyakorlati felkészültségét.609 Jóllehet e kimutatásban Kladnigg Alajosra vonatkozó adatokat már nem találunk, mégis úgy véljük, hogy 43 évi igazgatói, illetve főigazgatói tevékenysége indokolttá teszi, hogy szakmai tudásáról, a későbbiekben pedig a vezetési módszeréről is számot adjunk. Osztrák származású lévén, vegyészmérnöki diplomáját a grazi műegyetemen szerezte, majd 1889-től 1894-ig a Sopron melletti cinkfalvai cukorgyárnál, mint mérnök volt alkalmazásban. 1894. február 1-én nevezték ki a MIR kaposvári cukorgyárába, amelyben 1922-ig igazgatóként, azt követően 1936-ig főigazgatóként vezette a gyárat. Részt vett a 337
