Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
VI. A munkásság és a tisztviselők életkörülményei a kaposvári cukorgyárban és a béruradalomban
Vették az ínségkonyhát, a 30-as évek második felétől azonban „többnyire koldusok és a Pécsi utcai külvárosi szegények és munkanélküliek jártak oda”.591 Az ínségkonyha általában december 1-től kora tavaszig, május 1-ig üzemelt. A rendelkezésünkre álló kimutatásokból feltüntetjük az ínségkonyhán kiosztott ebédek számát, valamint a gyár részéről mutatkozó költségkiadást is.592 90. táblázat Év Kiosztott ebédek száma Egy ebéd költsége összes költség 1931-32 26 920 20,5 fillér 5 518,60 Pengő 1932-33 33 781 16,9 fillér 5 709,69 Pengő 1933-34 30 883 11,2 fillér 3 465,75 Pengő 1934-35 — — ___ 1 935-36 30 356 15,0 fillér 4 737,59 Pengő 1936-37 30 000 20,0 fillér 6 000,00 Pengő 1937-38 — — 3 330,22 Pengő Az ingyen ebéd mellett a gyár vezetői megszervezték az inségmunkát is, ahol éhbérért dolgoztatták az arra rászorulókat. Jóllehet ezek az akciók a munkások részére arcpirítóan megalázóak voltak, mégis az életet jelentették a számukra. Azokban a településekben, ahol az ipari üzemek hiányoztak, a nyomor még elviselhetetlenebb volt, de a kultúrának sem voltak mecénásai. A munkáséletmód vizsgálatánál szükségesnek tartjuk a bér- és a jövedelemviszonyok részletes elemzését. Éppen ezért az alábbiakban 1932-1936-os évekből 21 kvalifikált iparosmunkás összjövedelmét tüntetjük fel. A részvénytársaság az alapbért - miként a tisztviselőknél - itt is kiegészítette még a természetbeni járandósággal, valamint a munkások helyett kifizetett adók összegével. Az utóbbiak azonban arányait tekintve lényegesen alacsonyabbak voltak, mint a tisztviselőknél. A munkások, eltekintve néhány kivételtől, órabérben és hetibérben kapták meg járandóságaikat, míg a tisztviselők egységesen havi fizetésben részesültek. A fentiekben jelzett kimutatásból kitűnik a gazdasági világválságnak a bérekbe gyakorolt negatív hatása is.593 21 munkás összjövedelme 1932-1936 között 91. táblázat Év Látszó m összjövedelem pengőben % Az egy főre jutó összjövedelem pengőben 1932 20 30 112,54 100 1505,62 1933 20 28 635,54 95,09 1431,77 1934 20 31 241,52 103,74 1562,07 1935 21 29 445,02 97,78 1402,14 1936 21 33 271,95 110,49 1584,37 Azonban korántsem kapunk még ebből teljes képet a gyári munkásság egészéről, mivel itt csak a kvalifikáltabb munkások jövedelemviszonyait érzékelhetjük. Ezért szükségesnek tartjuk a vizsgált korszak egészéről, valamint az összmunkás- ságról is a bérviszonyok tekintetében teljesebb képet adni. Az alábbiakban feltüntetett kimutatásból részletes tájékoztatást kapunk az 1929-1937 közötti bérviszonyokról. így többek között a munkások létszámáról, a foglalkozásukról, a különböző szakmáknak a gyári hierarchiában elfoglalt helyeiről, a fizetések módozatairól és nem utolsósorban a bérek alakulásáról is.594 303
