Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
III. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára az 1929-33. évi gazdasági világválságtól a II. világháború végéig
Kockavágó gépek Az edényeket egymást követő sorrendben töltik meg szelettel. A kilúgozás, a szeletből a cukor kinyerése — diffúziója — előmelegített víz hozzávezetése útján történik. A friss vizet mindig a legjobban kilúgozott szeletet tartalmazó edényre kötik. A víz a többi edényen is áthalad, miközben cukortartalma folyamatosan emelkedik, végül mint nyerslé hagyja el a legutoljára friss szelettel töltött edényt. Ezt követően a folyamat rendre ismétlődik. Az előbbiekben említett legjobban kilúgozott szeletet tartalmazó edényt kiürítik, a vizet pedig a soron következő edényre kötik át, immár ez lesz a legjobban kilúgozott szeletet tartalmazó edény. Egyidejűleg a rendszer másik végén a már korábban kiürült edénybe friss szeletet tesznek. A folyadék ezúttal ezen az edényen is áthaladva hagyja el nyersléként a telepet. A nyerslé zavaros, piszkosbarna színű folyadék, amely 13—16% cukrot, továbbá más idegen anyagokat, fehérjekolloidokat, pektint, savakat, sókat stb. tartalmaz. 100 kg répa feldolgozásából kb. 110-120 kg nyerslé lesz. A kilúgozást egyébként úgy végzik, hogy a szeletben még mintegy 0,2-0,3% cukor marad. Ennél alacsonyabb értékre lemenni nem célszerű, ugyanis ehhez meg kellene emelni a diffúzióhoz felhasznált víz mennyiségét, ez pedig a későbbiekben növelné az elpárologtató gőzfogyasztását. Másrészt a nyerslébe több nem cukoranyag kerülne, amely a feldolgozás további menetére lenne káros kihatású. A kilúgozott, előpréselt répaszelet mintegy 86% vizet, 3% nyersrostot, 7% nitrogénmentes anyagot, 1% nitrogénvegyületet, továbbá zsírt és 1% hamualkatrészt tartalmaz. A cukorgyártás eddig ismertetett menetét gyűjőnéven lényerésnek ne256
