Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
III. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára az 1929-33. évi gazdasági világválságtól a II. világháború végéig
os termelési jutalomban részesítik mindazokat, akik az évben önként jelentkeznek termelésre, továbbá azokat is, akik a részükre előírt, a kötelező területen felül termesztenek cukorrépát. A vizsgált időszakban a szerződtetések és a cukorrépa-termesztés tekintetében három egymástól élesen elkülönülő korszakot figyelhetünk meg. Nevezetesen a nagy gazdasági világválságot, az azt követő lassú növekedést, valamint a II. világháború időszakát. Az első korszakban a 30-as évek utolsó harmadáig cukorrépa-termesztők kiszolgáltatottsága volt a jellemző, a későbbiekben ugyan ellentétes tendencia érvényesült a cukorgyárak részéről, de a termelőknek olyan objektív nehézségekkel kellett szembenézniük, amelyek számukra megnehezítették, nem egy esetben pedig lehetetlenné tették a cukorrépa-termesztés kiszélesítését, így a kormányzat kénytelen volt a hadigazdálkodás sajátos módszereit alkalmazni, törvényerejű rendeletekkel igyekezett egyensúlyt teremteni a kereslet és a kínálat között. b) A cukorrépa-termesztés főbb adatai a gyár körzetében A cukorrépa termesztésével kapcsolatosan a fontosabb adatokat - megyénként - táblázatos kimutatásokban elkészítettük, amelyeket az alábbiakban részletesen is ismertetünk.’10 (70-78. sz. táblázat) Az adatok alapján megállapíthattuk, hogy 1929—1944 között az előbbiekben már érintett országos, sőt azon túlmutató európai tendenciák e régióban is érvényesültek, azonban bizonyos helyi sajátosságok is mutatkoztak. A répaterület csökkenését főképpen Bács-Bodrog megyében érzékelhettük — érthetően —, mivel a gyár a dekonjunkturális időszakban elsősorban a távolabbi területektől igyekezett megszabadulni. Egyébként is itt mindig nagyobb volt a gyár kockázata, de a bácskai községekben a kistermelők százait szerződtetni nem jelentett kevés gondot. A répaátvevők alkalmazása, a szekérhídmérlegek felállítása, a vetőgépek kölcsönzése, a gyárnak nem kevés pénzébe, de 70. táblázat A cukorrépatermesztés főbb adatai Somogy megyében 1929130-1943/44 üzemév Terület (hektár) % Terméshozam (q) % Átlagtermés hektáronként (q) % A terület %-os aránya a vonzáskörzetben 1929—30 2 770,64 100 593 983 100 214,3 100 44 1930—31 2 676,25 96,5 793 236 133,5 296,3 138,2 46 1931—32 1 658,70 59,8 282 321 47,5 170,2 79,4 54 1932—33 1 183,88 42,7 276 947 46,6 233,9 109,1 51 1933—34 1 650,07 59,5 409 002 68,8 247,8 115,6 50 1934—35 1 691,11 61,0 388 321 65,3 229,6 107,1 52 1935—36 1 682,87 60,7 362 929 61,1 215,6 100,6 54 1936—37 1 601,72 57,8 384 364 64,7 239,9 111,9 49 1937—38 1 589,06 57,3 347 016 58,4 218,3 101,8 51 1938—39 1 325,46 47,8 251 931 42,4 190,0 88,6 46 1939—40 1 414,67 51,0 343 616 57,8 242,8 113,2 48 1940—41 2 190,79 79,0 481 482 81,0 219,7 102,5 51 1941—42 1 802,58 65,0 325 675 54,8 180,6 84,2 46 1942—43 1 607,49 58,0 289 885 48,8 180,3 84,1 46 1943—44 1 935,24 69,8 350 416 58,9 181,0 84,4 52 222
