Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
III. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára az 1929-33. évi gazdasági világválságtól a II. világháború végéig
67. táblázat Cukorgyárak Az 1936/37. évre megállapított kataszter q Ebből levonandó 1 millió q stornó arányosan Marad kataszter q 1. Ács 554 548 58 490 496 058 2. Ercsi 728 369 76 823 651 546 3. Petőháza 1 093 122 115 295 977 827 4. Hatvan 1 045 371 110 258 935 113 5. Sárvár 559 664 59 029 500 635 6. Sarkad 911 997 96 824 821 173 7. Kaposvár 842 336 88 844 735 492 8. Mezőhegyes 610 275 64 367 545 908 9. Szerencs 1 145 551 120 825 1 024 726 10. Selyp 503 649 53 120 450 529 11. Szolnok* 1 142 666 120 520 1 022146 (Ebből szolnoki 944 128 99 580 844 548 ebből a volt csongrádi 198 538 20 940 177 598 12. Óbuda 337 573 35 605 301 968 9 481 121 1000 8 481 121 A kaposvári gyár répakatasztere ugyan csak a hatodik helyen állott, de a MIR tulajdonában levő Mezőhegyesi Cukorgyárral együtt, a Georgia már fölényesen az első helyet képviselte, amely egyben azt is jelentette, hogy a MIR a magyar cukoriparban meghatározó szerepet töltött be. Az egyezményben a gyárak megállapodtak abban is, hogy a répaszerződéseket egységes elvek alapján készítik el, azonos módon szerződnek, veszik át a répát a termelőktől és dolgozzák azt fel. Természetesen figyelembe vették az 1937. május 6-i londoni nemzetközi cukoregyezményt is, amelyben az exportáló országoknak - köztük Magyarországnak is - az elkövetkezendő öt évre megszabták, hogy évenként mennyi cukrot exportálhatnak. Magyarországra vonatkozóan egyébként az alábbiakat állapították meg.492 68. táblázat Év Az exportálható nyerscukor érték fehércukor érték vagon 1937/38 2000 1800 1938/39—1941/42 évenként 4000 3600 A magyarországi cukorgyárak is százalékosan részesedhettek a külföldre szállítható cukor mennyisége tekintetében. Az 1938. évi politikai események, nevezetesen a felvidéki területek egy részének visszacsatolása, a magyar cukoriparban is számottevő változásokat idéztek elő. A gyárak száma 11-ről 14-re növekedett, mivel a Diószegi Gazdaság Cukor és Szeszgyár Rt., a Nagysurányi Cukorgyár és Finomító Rt., valamint a Garamvölgyi Cukorgyár Rt. gyárait Magyarországhoz csatolták. Ezek a gyárak is csatlakoztak a kartellegyezményhez 1938. november 13-án, a megváltozott körülményeket figyelembe kellett venni, annak megfelelően módosították is a gyáranként megállapított belföldi kontingens-százalékot. A visszacsatolt három gyár végül is abból 18,3791% arányban részesedett, amely 216
