Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)

III. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára az 1929-33. évi gazdasági világválságtól a II. világháború végéig

A belföldi fogyasztás ugyanis a termelésnek csak a kisebbik hányadát érintette, így a cukor belföldi árát mindvégig annak kiviteli lehetőségei határozták meg. Elvileg amikor a nemzetközi piacokon a cukor értékesítési ára magas volt, a belföldi árát a nyereségből bizonyos fokig mérsékelhették volna, a gyakorlat azonban mást mutatott. A belföldi és a kiviteli árak között a konjunkturális idő­szakokban ugyanis minimális volt a kapcsolat, vagyis a hazai fogyasztókkal szem­ben csupán a cukorgyárak élvezhették a konjunktúra adta előnyöket. A dekon- junkturális időszakokban viszont a gyárak általában felemelték a cukor belföldi árát, a válság terheit tehát a fogyasztókra hárították. E folyamatot figyelemmel kísérhetjük a 65. sz. táblázatunkban is.®5 A 64. sz. táblázat és a 4. sz. ábra alapján megismerhetjük a cukor termelése és a fogyasztása közötti arányokat, a kivitel mennyiségét és értékét, az egy főre jutó cukorfogyasztás átlagát, valamint az egységár változásait is. Ezek alapján kitűnik, hogy 1932-től a cukorkivitel a minimálisra zsugorodott, következésképpen a válság minden tehertételét a hazai fogyasztókra hárították. A cukor árához, a fogyasztási fejátlag fordítottan aránylóit, vagyis az áremelkedés a belső piac szűkülését is maga után vonta. A cukorgyárak előtt két lehetőség állott, vagy a hazai cukorárakat mérséklik, vagy pedig a termelés csökkenésével továbbra is ragaszkodnak az árszínvonalhoz, esetleg még azt emelhetik is, kivárva a cukor­ipar nemzetközi konjunktúrájának a pillanatát. A gyárak - láthatóan — az utóbbi megoldást választották. 1934-35 között - a cukor termelése újabb 11,6%-kal csökkent.®0 A belföldi fogyasztás ugyan 2,9%-kal növekedett, amellyel azonban nem lehetett ellensúlyozni és pótolni az elveszett külföldi piacokat. Mindezek ter­mészetesen a cukorrépa termesztését országosan, de a délkelet-dunántúli régió­ban is számottevően befolyásolták. E jelenség részletes ismertetése előtt azonban szükségesnek tartjuk - e tekintetben — az európai kitekintést is, természetesen a teljesség igénye nélkül, keresve a választ, hogy a cukoripar válsága hogyan hatott a cukorrépa termesztésére Magyarországon és Közép-Európa országai­ban.'187 65. táblázat A cukorrépa vetésterülete Közép-Európában 1929-1938 között (ezer hektárban) Ország 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938 Maavarorszáq 79 74 54 42 44 45 47 49 47 44 Csehszlovákia 246 224 185 146 145 159 157 154 181 165 Ausztria 30 35 43 43 46 50 44 38 40 40 Románia 49 46 15 18 43 37 37 29 30 48 Jugoszlávia 59 52 44 43 30 26 29 30 21 29 Bulgária 19 20 12 13 12 2 7 5 10 12 összesen: 482 451 353 305 320 319 321 305 329 338 A fentiekben feltüntetett országokban a répa területe az 1929-es állapotokhoz képest egy évtized alatt 70,1%-ra csökkent. Jóllehet a csökkenés üteme országon­ként eltérő volt — Ausztriától eltekintve — mindenütt azonos tendencia érvénye­sült. A vizsgált országokat érintette leginkább a cukoripar válsága Európában, mivel ezek elsősorban exportra termeltek. Legérzékenyebben azonban mégis Csehszlovákiát és Magyarországot, Ausztriát pedig legkevésbé, ahol a „fehér aranyat" a lakosság nagy cukorfogyasztása következtében csak a belső piacra ter­melték. Tekintve, hogy az előállított cukor évenkénti mennyisége nemcsak a répa­terület nagyságától, hanem a répa cukortartalmától is függött, ezért közöljük a cukoripar fontosabb adatait is.1^ 211

Next

/
Oldalképek
Tartalom