Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
III. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára az 1929-33. évi gazdasági világválságtól a II. világháború végéig
kodás titka és milyen módszereket alkalmaztak e kiváló eredmények elérésében, illetőleg azok továbbfejlesztésében? A béruradalom a mezőgazdasági nagyüzemek zömétől abban is különbözött, hogy részint tőkeerősebb volt, de a szakemberei is képzettebbek voltak. A műtrágya alkalmazását általánossá tették, de ellenőrizték a mennyiséget és a minőségi követelmények végrehajtását is. 1928-tól 1935-ig rendelkezésünkre állnak a műtrágya felhasználásával kapcsolatos adatok:4'6 61. táblázat Év Foszfor Káli métermázsa Nitrogén összesen 1928 4806 62 3954 8822 1929 4418 50 4500 8968 1930 5208 279 2956 8443 1931 1545 213 2164 3922 1932 1475 718 1980 4173 1933 1575 766 1981 4322 1934 1262 588 3339 5189 1935 773 386 2038 3197 A béruradalomban tehát nyolc év alatt 47 036 q műtrágyát használtak fel. A gazdasági világválság hatása azonban e tekintetben is érződött, így többek között a báziséhoz viszonyítva 1935-ben már 63,77%-kal kevesebb műtrágya került felhasználásra. A költséges műtrágyából az uradalmak egyre kevesebbet tudtak vásárolni, a béruradalom vezetői is arra kényszerültek, hogy talajlaboratóriumi vizsgálatokkal döntsék el végül is, hogy a különböző növényi kultúrák milyen meny- nyiségben igénylik a műtrágyát, illetőleg milyen összetételben kell azt alkalmazniuk. Több éves vizsgálat alapján megállapították, hogy a nitrogéntrágyák alkalmazása serkentőleg hatott a búza minőségére, növelte annak sikértartalmát, de javította a sikér minőségét is. Az egyoldalú foszfortrágyázás a búza beérését ugyan siettette, a fajsúlyát is növelte, de a búza sikértartalmára már kedvezőtlenül hatott. d) Állattenyésztés Az ipari növények nagyarányú termesztése lehetővé tette, de egyben igényelte is a korszerű állattenyésztést. A tehenészettel, a szarvasmarha hizlalásával, a mangalicasertés és az angol sertés tenyésztésével és hizlalásával, a juhtenyésztéssel, valamint a lótenyésztéssel a kor színvonalán foglalkoztak. Az állattenyésztés tárgyi és személyi feltételeit minden kerületben maximálisan biztosították.4'7 Kaposfüreden három istállóban 360, a cselédistállóban pedig még 88 számosállat-férőhellyel rendelkeztek. Magyaregresen - amely e gazdasági kerülethez tartozott - még 189 számosállatra biztosítottak férőhelyet. A Körtvélyes majorban pedig 55 ellető kutricából álló sertésszállás volt berendezve, 155 sertés számára. A kaposfüredi kerületben összesen 739 számosállatra volt elegendő férőhely. Ebből adódóan 2,43 kát. hold összterületre, illetve 2,33 kát. hold szántóra jutott egy számosállat elhelyezési lehetőség. 198
