Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
III. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára az 1929-33. évi gazdasági világválságtól a II. világháború végéig
felesleges irtások jelezték, mivel a fiatal fák kezelése sem volt rendszeres és szakszerű, a túlkoros, odvasodó, vagy szúrágott törzseket csak akkor termelték ki, amikor azok már kidőltek. így az erdők fejlődését gátolták azok a mellékállományok, amelyeket már az üzemtervek szerint régen ki kellett volna selejtezni. 1927 tavaszán a hercegi hitbizomány visszamenőleg elkészíttette erdészeti üzemterveit, majd a MIR-t felszólította a hiányok pótlására. A részvénytársaság gyorsan és határozottan reagált erre, mégpedig úgy, hogy még az év október 31-én felmondta a szerződést, így az erdők azt követően hg. Eszterházy házikezelésébe mentek át. Mivel lehet magyarázni ezt a gyors, de korántsem meglepő intézkedést? A MIR tudomásul vette, hogy egy korszak lezárult, amikor csak kiaknázta az üzleti lehetőségeket és egy olyan szakasz vette kezdetét, amikor az erdőgazdálkodás már a befektetéseket, a nagyobb tőkeráfordítást igényelte. Ez pedig üzleti nyelvre lefordítva azt jelentette, hogy ez az ágazat átmenetileg veszteséges is lehet. Ugyanakkor a hitbizománynak is érdeke volt az erdészet házikezelésbe való vétele, ugyanis a mezőgazdaság ágazatai közül az erdészet volt valójában nyereséges. A forgótőke gyors előállítását csak ebből remélhették. Természetesen távol áll tőlünk az a feltételezés, hogy a bérleti rendszer felszámolása önmagában a korszerű erdőgazdálkodást megteremtette volna, azonban kétségtelen, hogy a hercegi hitbizomány a rablógazdálkodást nem folytathatta ott, ahol a MIR abbahagyta, mivel a pillanatnyi érdekein túl a távlati érdekeit is szem előtt kellett tartania. A részvénytársaság a válságok közepette a rentábilisabb gazdálkodás érdekében a kaposvári cukorgyárban is több változtatást hozott létre. 1932-ben a cukorgyár területén 50 kg cseppfolyós szénsav órateljesítménnyel szénsavgyárat létesített. Két évvel később — 1934-ben - épült meg a Helios konzervgyár kft, amelyben naponta 450 q paradicsomot és paprikát dolgoztaik fel, a második világháború éveiben pedig húskonzervet és vegyesízt is készítettek. 1938-ban megvásárolták a kaposvári Erzsébet gőzfürdőt és műjéggyárat, a jéggyár gépeit a malomban a már korábban is működő műjéggyárban hasznosították, a gőzfürdőt pedig bérbeadták. A jéggyárban naponta 13 000 kg jeget állítottak elő. A MIR vállalatai a strukturális változások következtében 1942-ben az alábbiak szerint alakultak: 1. A kaposvári cukorgyár a) A cukorgyár területén szénsavgyár b) A cukorgyár területén ládagyár c) A cukorgyár területén Helios konzervgyár kft. 2. A mezőhegyesi cukorgyár 3. A kaposvári malom a) A malom területén műjéggyár 4. Erzsébet gőzfürdő 5. Bérletek Kaposvár környékén, mezőgazdasági szeszgyárral, b) Az ,,albérletbe adás" okai A MIR igazgatósága több intézkedést tett annak érdekében, hogy a béruradalmat - a lehetőségekhez képest - megvédje a gazdasági világválság negatív hatásaitól. Az évek óta deficites gazdálkodás gyors és radikális cselekvést igé193
