Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
I. A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára az I. világháború előtti évtizedekben
I. A CUKORRÉPA TERMESZTÉSE DÉLKELET-DUNÁNTÚLON ES A MIR KAPOSVÁRI CUKORGYÁRA AZ I. VILÁGHÁBORÚ ELŐTTI ÉVTIZEDEKBEN 1. A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon 1894 előtt Munkánkban - a Hitelbank által 1893-ban alapított - MIR Kaposvári Cukorgyárának a történetét és cukorrépa-termesztési körzetét vizsgáljuk. Azt a termelői tájat nevezzük körzetnek, amely egy adott cukorgyár cukorrépa-szükségletét ellátja, és a folyamatos üzemeltetését biztosítani képes. Minden cukorgyárnak meg volt a körzete, amelynek terjedelme a gyár kapacitásától függően változott, növekedett, vagy csökkent, de a kölcsönhatás fordított arányban is érvényesült, mivel a táj is meghatározta a gyár termelésének mennyiségi és minőségi színvonalát. A MIR Kaposvári Cukorgyárának a körzete — Délkelet-Dunántúlon Somogy és Tolna megyékre koncentrálódott, azonban Tolna megye északi része részben már a hatvani és az ácsi cukorgyárak körzetébe tartozott. Baranya nyugati és délnyugati területei szintén a kaposvári gyár körzetéhez tartoztak, de a megye más területeiről már a hatvani és 1911-1918 közötti időszakban a baranyavári cukorgyárnak szállították a répát. A kaposvári cukorgyár körzete ,,A Dombóvár—Kaposvár vasútvonal mentén, továbbá a bátaszéki állomástól Dombóváron és Kaposváron át a Barcstól Pécsre, s Szigetváron át Zákányba, Csokonyától Balaton- keresztúrra, Kaposvárról Mocsoládra: Sz. Lőrincre, Dombóvárra és Hőgyészre terjed”,K magába foglalva a Somogy és Tolna megyét összekötő termékeny Kapós- völgyét. A cukorrépa termesztése az ország nagyobb részében 1830-1848 között már elterjedt, és a jelzett időszakban 33 megyében 63 manufakturális jellegű gyár ala- kult.'1 Ennek ellenére a magyar cukoripar „a monarchiában termelt répacukormennyiségnek 15-20%-át tette ki”.10 A viszonylag gyorsan alakuló cukorgyárak magas száma és az alacsony produktum jelezte, hogy a gyárak többsége megrekedt a manufakturális termelési viszonyoknál. Jóllehet az állam a külföldi cukor behozatalát magas vámmal megnehezítette, a belföldön előállított cukrot pedig adókedvezményben részesítette, még így is csak részben tudta ellensúlyozni azokat a nehézségeket, amelyek a feudális termelési viszonyokból adódóan törvényszerűen jelentkeztek és gátolták mind a cukorrépa-termesztés, mind pedig a magyar cukoripar fejlődését. Így többek között bebizonyosodott, hogy a cukorrépa termesztését robotmunkával nem lehetett eredményesen végezni, mivel ez a munkafolyamat olyan szabad munkaerőt igényelt, amely ha valamilyen szinten is, de érdekelt a termelés minőségi fejlesztésében. A reformkor iparpártoló politikája, a védegyleti mozgalom, a magyar cukoripar fellendülését csak átmenetileg tudta biztosítani. Az 1840-ig alapított 47 répacu15
