Szili Ferenc: A cukorrépa termesztése Délkelet-Dunántúlon és a MIR Kaposvári Cukorgyára 1893-1948 (Kaposvár, 1986)
II. A cukorrépa termesztése és a MIR Kaposvári Cukorgyára, az első világháború és az 1929-33. évi gazdasági világválság közötti évtizedekben
Ezen kívül személyenként még 1 kg kenyeret is kaptak a hadifoglyok. A nehéz fizikai munkát végző hadifoglyok kalóriaszükségletét mindez nem elégítette ki. Nem lehet véletlen, hogy 1915-ben és 1916-ban azok, akik ideiglenesen a magasabb bér reményében akkord munkát vállaltak, néhány nap múlva beteget jelentettek, vagy kórházba kerültek. Az eddigiekben már érintettük, hogy a hadifoglyok alkalmazása mindvégig rentábilis volt. Mekkora volt egy hadifogoly napi költsége? Rendelkezésünkre áll egy olyan összesített élelmezési költségkimutatás, amelynek segítségével választ kapunk a fenti kérdésre.335 Kimutatás az orosz hadifoglyok élelmezési költségeiről 1915. július 20-tól október 3-ig Élelmezési anyagok: 6401,25 korona Szakácsné és kisegítő fizetése: 217,29 korona Tüzelőanyagok és a világítás értéke: 230,00 korona Dohány és cigarettapapír: 295,40 korona Munkajutalom: 809,00 korona összesen: 7952,94 korona Forrásainkból tudjuk, hogy fejenként és naponként átlag az élelmezés 1,29 korona, ehhez még hozzá kell adni a tüzelőt és a világítást, 0,5, a dohány 0,7 és a munkajutalom értékét, amely 0,18 korona volt. Az összes kiadást figyelembe véve az egy főre jutó költség 1,59 korona. Még ez év október 23-án készítettek egy hasonló jellegű kimutatást, amelyet érdemes összehasonlítani a fenti adatokkal. Ekkor az átlagfizetés 0,16 korona volt. A dohány és „szivarkaparó” 0,9 korona, a hadifogoly kosztja naponként és fejenként 1,37 koronába került, egy ember összköltsége tehát 1,62 korona volt.336 Egy évvel később, 1916 őszén a hadifogoly naponként a cukorgyárnak már 2,69 koronájába került, amely természetesen nem a ráfordított összeg növekedésével, hanem inkább az inflációval, s a háborús drágulással volt összefüggésben. A hadifogoly-munkaerő, a katonai munkásosztagoknál és a mezőgazdasági napszámosoknál is kifizetődőbbnek bizonyult. Igazolásul összehasonlíthatjuk az egy napra jutó élelmiszer-fogyasztásukat. A hadifoglyok alapélelmezése naponként a következő:337 Kenyér 1,25 kg, zsír 0,02 kg, cukor 0,02 kg, a többi a helyi viszonyok és az étkezők ízlése szerint változó. A marcali főszolgabíró 1918. július 20-i jegyzőkönyvéből megismerhetjük a kivezényelt katonamunkások napi élelmezését is. Az összehasonlításnál mindenképpen figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy az időközben eltelt három év alatt a hadifoglyok élelmezése minden bizonnyal rosszabbodott. A főszolgabíró szerint a katonaság kap naponként és személyenként 60 dkg kenyérlisztet, 20 dkg főzőlisztet, 3 dkg babot, 50 dkg burgonyát, 3 dkg sót és hetenként 40 dkg húst, azonfelül 5 kg húst hetenként 18 ember részére, 2 dkg zsírt és végül 3 dkg darát.338 Tészta hetenként négyszer jutott a legénységnek, húst kétszer kaptak, általában burgonya- vagy bableves volt háromszor. A katonák azonban sem a mennyiséggel, sem pedig a minőséggel nem voltak megelégedve, gyakran panaszkodtak a romlott húsra és szerintük az ételek minősége nem jó, mert ilyen kevés zsírból ízletesen főzni nem lehet. Végezetül a mezőgazdasági napszámosok bér- és élelmezési viszonyait ismertetjük az 1917-es évből. Dőry Hugó földbirtokos 160 munkást szerződtetett 6 hetenként és páronként 75 kg búza, 100 kg rozs, 15 kg bab, 40 kg burgonya, 3 kg szalonna, naponként és páronként 7 del pálinka, ecet, só, tüzelő, készpénzfize126
