Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
Utószó helyett: Poldesz Albert: Visszaemlékezéseim az 1956-os kaposvári forradalmi eseményekre
Abaseli lakosság többségének anyanyelve német (dialektet beszélnek), de sokan vannak francia-svájciak is. Basel utcáin sétálva rögtön észrevehető' a város erősen nemzetközi karaktere. Baselt Svájc kapujának is nevezik, mert a Rajna csak idáig hajózható. Itt van a svájci kémiai ipar központja, a nagy svájci világbankok egyikének és a nemzetközi bankszervezetnek, a BIZ-nek (amelynek Magyarország is tagja) valamint a nemzetközileg nagy jelentőségű biztosító társaságok 25%-nak a székhelye. Az évszázados múlttal rendelkező nemzetközi kereskedelem jelentős része szintén Baselon keresztül bonyolódik le. Említésre méltó még a „Mustermesse”, az évenkénti 10-12 nemzetközi árumintavásárával. Híres ez a nagy humanitású múltra visszatekintő város még a több mint 500 éves egyeteméről is, ahol olyan nagy szellemek tanítottak, mint Erasmus, Nietzsche, a közelmúltban pedig Karl Jaspers, hogy csak a legnagyobbakat említsem. A szellemi és kulturális élet magas fokára utal a múzeumok és nyilvános képtárak nagy száma (31), a háromtagozatú városi színház mellett működő további 10 magánszínház is. Említésre méltó még a két városi zenekar, a hang- versenyterem és a zeneakadémia is. A helyi és országos választási eredmények megoszlása szerint a választó polgárok 40% „baloldalinak” tekinthető. Ebbe a gazdasági, társadalmi és belpolitikai környezetbe kellett a Basel környékén letelepedett 1500 magyar menekültnek beleilleszkednie. De nagyjából ehhez hasonló viszonyokat talált az ország különböző vidékeire elosztott 10000 magyar is. A menekültek nagy száma és az ismeretlen új környezet szükségessé tették a magyarság szervezkedését. Már 1957 januárjában megalakul a Baseli Magyar Egyesület, és hamarosan létrejön a Svájci Magyar Egyesületek Szövetsége is. Később megalakítjuk az Ady Endre Könyvklubot, és létrehozzuk a Szolidaritás nevű magyar boltot. Elkezdi működését a máig is fennálló katolikus és református magyar misszió, az óvoda, népi tánccsoport és a sportklub is. Aktív szerepe volt a svájci magyar emigrációnak ezenkívül a BECSI MAGYAR HÍRADÓ létrehozásában is, amelynek svájci mellékletében tőlem is megjelent néhány publikáció. Jó kapcsolatokat építettünk ki a helyi kormányhoz, pártokhoz, szakszervezetekhez és a sajtóhoz is. Kivételt képez a Kommunista Párt, amely a magyar forradalom hatására csaknem teljesen eltűnt a központi parlamentből, és soha többé nem tudott lábra állni. A jó kapcsolatok lehetővé tették, hogy 3 évtizeden át ébren tartsuk a svájci közvéleményben a magyar ügyet. A szokásos évi megemlékezés, október 23- ának a megünneplése mellett, rendszeresen foglalkozik a sajtó a magyarországi helyzettel. Különösen nagy terjedelmű méltatás (a forradalmi események majdnem teljes rekonstrukciója) jelenik meg a forradalom 10. évfordulóján, úgy a sajtóban, mint a rádióban és a televízióban is. Ekkor kerül sor a baseli egyetem épületében elhelyezett emléktábla ünnepélyes felavatására. Komolyabb feszültséget okozott a baseli sajtó Nagy Imréről és Maiéter Pálról, azok kivégzése után, megjelent negatív beállítottságú cikkje. A Baseli Magyar Egyesületnek a Bécsi Magyar Híradóban és a Nemzetőrben megjelent magyar és német nyelvű válasza az én toliamból származik. A helyi és országos magyar szervezkedések, mint később látni fogjuk, helyesnek és szükségesnek bizonyultak. 403
