Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)

III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása

A szegényparasztság hangulata:

Az eddigi beszélgetések és tapasztalatok figyelembe vételével a szegényparasztság döntő többsége egyetért és helyesli a legfelsőbb biróság intézkedését, különösen Nagy Imre halálra ítélését, mivel elmondásuk szerint 1956. októberében bebizonyitotta, hogy azt a földet, amit a párt adott nekik vissza akarta adni a nagybirtokosoknak, és hogy ez nem történt meg nem rajta mullott.

Középparasztság körében jellemző:

A középparasztság egy része még nem nyilatkozik, ill. nem mond véleményt. Azonban az elmondott vélemények figyelembe vételével e rétegnek a többsége is egyetért a Legfelsőbb Biróság döntésével. Azonban itt már több részéről felvetődik, hogy a párt az emberi humanitásról beszél, ugyanakkor Nagy Imrénél ezt figyelmen kivül hagyták. Másrészről felvetődik, hogy megtévedt ember módjára kellett volna Ítélkezni. E rétegnél érdekes jelenség az is, hogy a többi elítéltekről nem beszélnek, hanem centrumba a Nagy Imre személye szerepel. E rétegnél vetődött fel olyan probléma is, hogy nem-e fog a párt majd önbirálatot gyakorolni pár év múlva.

A kulákok közötti hangulat:

Ezt főleg a községekben lakó kommunistáktól kapott tájékoztatás alapján általánosíthatjuk. Általános levertség tapasztalható náluk. Véleményt nem lehet tőlük hallani. Azonban általános visszahúzódás tapasztalható részükről. Egyes elvtársak véleménye szerint azonban a maguk körében foglalkoznak ezzel a kérdéssel és ott véleményt is nyilvánítanak, mely szerint egyáltalán nem értenek egyet a Legfelsőbb Biróság ezen Ítéletével. Nagy Imrét visszavárták.

Az értelmiség véleménye:

Ez az iskola igazgatók tanácskozásán hangzott el. Helyeselték Nagy Imre és társai kivégzését. Úgy említették, hogy eddig bizonyos kétely merült fel bennük az miatt, hogy a kisebb bűnösöket felelősségre vonták, ugyanakkor a vezetőket és a fő bűnösöket eddig még nem. Igazságosnak tartják az eljárást velük szemben, csupán azt kifogásolják, hogy Tildy Zoltán kevés büntetést kapott. Az a véleményük, hogy Tildy már egyszer ült a népi demokrácia börtönében, s amikor idő előtt kiszabadult hangzatos nyilatkozatokat tett, de az első alkalmat megragadta arra, hogy a népi demokráciának ártson. Ez visszatérő bűnös és véleményük szerint soha nem fog a munkásosztály mellé állni. Ezért ilyen emberekkel is szigorúbban kellene eljárni. Vagy pl. zs.-i igazgató elmondja, hogy már 1953-ban is ilyen határozottan kellett volna elitélni Nagy Imrét, nem megengedni, hogy a kormányból kizárták, ugyanakkor meghagyták az egyetemen mint tanárt, s így lehetősége volt az elveit a mi fiataljaink körében terjeszteni.

Megjegyezni kívánjuk, hogy a párttagságot is, de a dolgozó parasztságot is általában váratlanul érintette ezen intézkedés. Másrészt van olyan általános vélemény is, hogy végre az ellenforradalom vezérkarát is megfelelő büntetésben részesítették, ez jó hatást fog kiváltani, ugyanis volt olyan gondolat, hogy egyes igazságügyi és állami szervek dolgozói azért nem léptek eddig fel határozottan az ellenforradalmárokkal szemben, mert Nagy Imre közszereplését várták.

Kaposvár, 1958. junius 18. Petrekankits Andor

Hangulatjelentés Nagy Imréék kivégzésével kapcsolatban

A kaposvári városi pártszervezetek nagy érdeklődéssel vették tudomásul Nagy Imre és bűntársai ügyében lefolytatott eljárást és az Ítéletet. A kommunisták között általános vélemény volt, hogy nagyon helyes volt Nagy Imre fe392