Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)

III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása

Sándor vádlott fegyverét eldobta, majd áthelyeztette magát Szolnokra és ott dolgozott a távirati irodában. Fenti tényállást a megyei bíróság vádlottak részbeni beismerése alapján és a kihallgatott tanúk vallomása alapján állapította meg. Tóth István tanú tett részletes vallomást tényállás nagyrésze tekintetében, aki vallomásában tárgyilagosan utalt a történtekre, és e vallomást kihallgatott nagy számú más tanú vallomása mindenben kiegészítette. Fenti tényállás alapján a bíróság megállapította azt, hogy Kunszabó Fe­renc I. r. vádlott már október 19-tó'l kezdődően szervezője és vezetője volt egy olyan mozgalomnak, amely célkitűzésének a népi demokratikus államrend megdöntését tűzte ki. Az októberi napok folyamán Kunszabó Ferenc munkahe­lyén nem dolgozott semmit, egész magatartása az ellenforradalom szervezésé­ben merült ki, ahol Kaposváron valami történt vagy ahonnan valami felvonu­lás indult ott Kunszabó Ferenc vádlott ott volt, a tömegnek az élén haladt, ve­zette a tömegnek a hangulatát és szószólója volt a tömeg kívánságainak. Az irodalmi újság megszerzésével kapcsolatban már azt a kívánságot terjesztette elő, hogy a lap cenzúra nélkül jelenjék meg. A Somogyi Összegezés ankétján mezőgazdasághoz nem tartozó témakörben támadólag terjesztett elő követelé­seket. Október 23-án irányítója volt a hivatalos híranyag szabálytalan közzé­tételének. Az ezt követő napokban a különböző vállalatoknál állandóan szer­vezte a felvonulásokat, szította a hangulatot a párt vezetői ellen, tudva azt, mint olyan személy, aki Lenin akadémiára járt, hogy a pártvezetők leváltása lényegében azt jelenti, hogy a pártot megfosztják irányító szerepétől és ezzel gátolják az államhatalom munkáját. A Zrínyi Kör memorandumának szer­kesztésében és általában a Zrínyi Kör jobbratolódásában ugyancsak vezető szerepet vitt. A Petőfi szobornál levezeti a nagygyűlést, majd másnap Tóth Ist­ván hivatalos közlése után is árulónak bélyegzi a vezetőket és végül részt vesz mind a politikai vezetők, mind a katonai vezetők letartóztatásában vezető­ként. Mindezen magatartása az összességében vizsgálva kétségtelenné teszi azt, hogy a Kaposváron történt eseményeknek Kunszabó Ferenc vádlott volt a vezetője, szervezője és azok a magatartások, melyeket végrehajtott minden­ben azt célozták mind ellenforradalmi magatartások, hogy a proletárdiktatúra megszűnjön és a népi demokrácia megdőljön. Ebben a munkájában adott támo­gató szerepet Petőcz Sándor II. r. vádlott, aki belesodródva az eseményekbe megtévesztve Kunszabó Ferenc nagyvonalúságától nem látva Kunszabó Fe­renc személyében az ellenforradalmárt kezdetben kismértékben, majd októ­ber 30-tól nagyobb mértékben vette ki részét az ellenforradalomból. Magatar­tása kezdetben együtthaladt még a pártbizottság vezetőjével, de ekkor is mu­tatkoztak helytelenségek nála, rémhírterjesztés, hivatalos adatok kiszolgálta­tása, gyűlésre való felhívás kiadásának formájában, főtevékenysége azonban csak október 30-a után következtek be az általa megirt izgató cikken keresztül és különösen Zalaegerszegen végrehajtott cselekményein és kijelentésein, va­lamint Kaposváron történt kijelentésein keresztül. A fent említett vádlotti magatartások eredményeképpen - főleg I. r. vád­lott magatartásán — keresztül megyeszerte lángrakapott az ellenforradalom és megyeszerte megindultak az események, amelyek tettlegességekben, rom­bolásokban, izgatásokban domborodtak ki. Ezen események előidézésében így tehát Kunszabó Ferenc I. r. vádlottnak lényeges befolyása volt. A megyei bíróság fentebb kifejtett indokolása alapján Kunszabó Ferenc I. r. vádlott cselekményét a BHÖ. 1. pont (1) bekezdésében felvett jogszabály sze­367

Next

/
Oldalképek
Tartalom