Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása
Sándor vádlott fegyverét eldobta, majd áthelyeztette magát Szolnokra és ott dolgozott a távirati irodában. Fenti tényállást a megyei bíróság vádlottak részbeni beismerése alapján és a kihallgatott tanúk vallomása alapján állapította meg. Tóth István tanú tett részletes vallomást tényállás nagyrésze tekintetében, aki vallomásában tárgyilagosan utalt a történtekre, és e vallomást kihallgatott nagy számú más tanú vallomása mindenben kiegészítette. Fenti tényállás alapján a bíróság megállapította azt, hogy Kunszabó Ferenc I. r. vádlott már október 19-tó'l kezdődően szervezője és vezetője volt egy olyan mozgalomnak, amely célkitűzésének a népi demokratikus államrend megdöntését tűzte ki. Az októberi napok folyamán Kunszabó Ferenc munkahelyén nem dolgozott semmit, egész magatartása az ellenforradalom szervezésében merült ki, ahol Kaposváron valami történt vagy ahonnan valami felvonulás indult ott Kunszabó Ferenc vádlott ott volt, a tömegnek az élén haladt, vezette a tömegnek a hangulatát és szószólója volt a tömeg kívánságainak. Az irodalmi újság megszerzésével kapcsolatban már azt a kívánságot terjesztette elő, hogy a lap cenzúra nélkül jelenjék meg. A Somogyi Összegezés ankétján mezőgazdasághoz nem tartozó témakörben támadólag terjesztett elő követeléseket. Október 23-án irányítója volt a hivatalos híranyag szabálytalan közzétételének. Az ezt követő napokban a különböző vállalatoknál állandóan szervezte a felvonulásokat, szította a hangulatot a párt vezetői ellen, tudva azt, mint olyan személy, aki Lenin akadémiára járt, hogy a pártvezetők leváltása lényegében azt jelenti, hogy a pártot megfosztják irányító szerepétől és ezzel gátolják az államhatalom munkáját. A Zrínyi Kör memorandumának szerkesztésében és általában a Zrínyi Kör jobbratolódásában ugyancsak vezető szerepet vitt. A Petőfi szobornál levezeti a nagygyűlést, majd másnap Tóth István hivatalos közlése után is árulónak bélyegzi a vezetőket és végül részt vesz mind a politikai vezetők, mind a katonai vezetők letartóztatásában vezetőként. Mindezen magatartása az összességében vizsgálva kétségtelenné teszi azt, hogy a Kaposváron történt eseményeknek Kunszabó Ferenc vádlott volt a vezetője, szervezője és azok a magatartások, melyeket végrehajtott mindenben azt célozták mind ellenforradalmi magatartások, hogy a proletárdiktatúra megszűnjön és a népi demokrácia megdőljön. Ebben a munkájában adott támogató szerepet Petőcz Sándor II. r. vádlott, aki belesodródva az eseményekbe megtévesztve Kunszabó Ferenc nagyvonalúságától nem látva Kunszabó Ferenc személyében az ellenforradalmárt kezdetben kismértékben, majd október 30-tól nagyobb mértékben vette ki részét az ellenforradalomból. Magatartása kezdetben együtthaladt még a pártbizottság vezetőjével, de ekkor is mutatkoztak helytelenségek nála, rémhírterjesztés, hivatalos adatok kiszolgáltatása, gyűlésre való felhívás kiadásának formájában, főtevékenysége azonban csak október 30-a után következtek be az általa megirt izgató cikken keresztül és különösen Zalaegerszegen végrehajtott cselekményein és kijelentésein, valamint Kaposváron történt kijelentésein keresztül. A fent említett vádlotti magatartások eredményeképpen - főleg I. r. vádlott magatartásán — keresztül megyeszerte lángrakapott az ellenforradalom és megyeszerte megindultak az események, amelyek tettlegességekben, rombolásokban, izgatásokban domborodtak ki. Ezen események előidézésében így tehát Kunszabó Ferenc I. r. vádlottnak lényeges befolyása volt. A megyei bíróság fentebb kifejtett indokolása alapján Kunszabó Ferenc I. r. vádlott cselekményét a BHÖ. 1. pont (1) bekezdésében felvett jogszabály sze367
