Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)

III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása

szetszerűleg beválasztották. Még ezen nap délután a megválasztott bizottság el is indult, azonban Budapestre bemenni nem tudtak. Október 27-én a megyei pártbizottság felsőbb utasításhoz képest forradal­mi bizottsági választást hirdetett a pártoktatók házában. Erre a gyűlésre meg­hívták az üzemek dolgozóit is, illetve azok kiküldötteit. A gyűlés megtartása előtt, a délelőtt folyamán, jelen volt a megyei pártbizottság épületében. Mind­két vádlott és ez alkalommal arról tájékoztatta a jelenlévőket, Tóth István első titkár, hogy olyan forradalmi bizottságot kell választani, melyben a kommu­nisták vannak a túlsűlyban, és amely lényegében a megyei pártbizottságnak segít az eseményeket helyes irányba terelni. Ez alkalommal Tóth István közöl­te azt is, hogy Budapesten a harc a proletár-diktatúráért folyik és rámutatott arra, hogy aki még ezután is a párt vezető szerepét támadja, a kormányt tá­madja, az ellenforradalmár. Délután 2 órára volt a gyűlés meghirdetve, ami­kor is az elnökségben Tóth Istvánon kívül Petőcz Sándor vádlott és Réti Ferenc foglalt helyt. A gyűlésen nyilván a korábban hallottak hatása alatt Kunszabó Ferenc vádlott magából kikelve árulóknak nevezte az elnökségben ülőket, arra utalt, hogy megakarják a dolgozókat csalni és kifogásolta, hogy oly vezető em­berek vigyék a szerepet, akik kommunisták. Ez alkalommal csatlakozott egy vasutas felszólalóhoz mondván, hogy adjanak neki is fegyvert ő is megy harcol­ni az ellenséggel szemben. Kunszabó vádlott eme fellépése azt eredményezte, hogy a gyűlésen forradalmi bizottsági választás nem történt. Az est órákban nagy tüntető tömeg jelent meg a tanácsoktatók (helyesen: pártoktatók - Sz. L.) háza előtt különböző jelszavakat kiabálva. A tömeget próbálták lecsendesí­teni és hazaküldeni, azonban a tömeg nem oszlott széjjel. A tömeg este felvo­nult a Szabadság parkban lévő szovjet emlékműhöz Kunszabó Ferenc vezeté­sével, azonban a szobrot ledönteni nem sikerült, mert a honvédség őrségen lévő egységei riasztólövéseket adtak le és a tömeg szétoszlott. Távoztában Kunsza­bó Ferenc társainak mondotta, hogy másnap gyülekezünk 10 órakor és ledönt­jük a szobrot. Október 28. és 29. napján lényegesebb események nem történtek. Kunsza­bó Ferenc vádlott azonban e napokban sem ment el hivatalába, hanem a válla­latoknál töltötte az idejét. Október 30-án Kunszabó Ferenc vádlott a Faipari Vállalattól indult el tün­tetőkkel együtt, azokat vezetve és azzal az ürüggyel, hogy Kolozsvári Grand- pierre Emil író fogságban van, a dolgozókat először a pártoktatók házához ve­zette, majd a megyei rendőrkapitánysághoz és végül a megyei pártbizottság­hoz. Miután a rendőrségen a honvédség laktanyáiban meggyőződhettek a kije­lölt bizottsági tagok, hogy nevezett író nem tartózkodik ott, Kunszabó Ferenc vádlott ennek ellenére nem azon fáradozott, hogy a tömeget eloszlassa, hanem éppen igyekezett a tömegszenvedélyt jobban és jobban fokozni és azt követelte a megyei pártbizottság előtt, hogy a pártbizottság tagjai mondjanak le. Tóth István közölte, hogy nem mondhatnak le, mert választott szerv. Kunszabó Fe­renc azonban a tömeg felé a követelését csak tovább tartotta és mindenképpen ragaszkodott a pártbizottság lemondásához. A hangulat, melyet Kunszabó korbácsolt fel, már olyan fokra hágott, hogy Tóth István a központtól nyert fel­hatalmazás alapján bejelentette a pártbizottság lemondását. Ekkor azonban ez már nem volt elég, mert a tömeg nyilván Kunszabó bujtogatása nyomán, de az akkor már fellépő Hamvas József magatartása nyomán is a pártbizott­ság letartóztatását követelte. Még közben zajlott le egy jelenet, amikor Hidas Mihály főosztályvezető megjelent Tóth István mellett és ekkor a tömegből fölis­365

Next

/
Oldalképek
Tartalom