Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)

III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása

vékenykedett, amikor is a pártból kizárták. 1956. április 18-án került Kapos­várra, a Somogyi Néplap újságírónak, ahol a mezőgazdasági rovatot szerkesz­tette. Petó'cz Sándor proletár családból származik. Apja napszámos volt az el­múlt rendszerben. Vádlott iskoláit a felszabadulás után tudta végezni. Érettsé­gi után a Színház és Filmművészeti Főiskolára iratkozott be, ahonnan azonban szakmai okokból eltávolították és ezután került a Magyar Távirati Irodához, először Debrecenbe, majd Zalaegerszegre, s végül 1956-ban Kaposvárra. A pártnak tagja nem volt, azonban mint párton kívüli az ifjúsági szervezetekben tevékenykedett. Családos egy 14 hónapos gyermeke van. A XX. Pártkongresszus hatására Kaposváron is igény merült fel arra, hogy egy vita fórumot hozzanak létre, ahol a hibák helyes feltárása mellett azok ki­küszöbölése megtörténjék. Ugyanekkor arról is szó volt, hogy egy irodalmi fo­lyóirat álljon a Somogyi írók rendelkezésére és ezen keresztül is bírálva a hibá­kat építőleg járuljanak hozzá a szocialista társadalom kialakításához. Eme igény kielégítése végett a megyei pártbizottság illetékes szerveit bevonva szá­mos más közéleti személyt és Fiatal értelmiséget több megbeszélést tartottak, amikor is ezt a vitafórumot, mely egyben az irodalmi újság szerkesztőbizott­ság is lett volna, Zrínyi Körnek nevezték el. Az októberi eseményekig azonban eme Zrínyi Kör hivatalosan még nem alakult meg, de lényegében már megbe­szélések folytak a kiadandó újsággal kapcsolatban. A Zrínyi Kör tehát megala­kulásnak kezdeti időszakában nem nevezhető ellenforradalmi megmozdulás­nak, mert hisz a pártbizottság támogatása mellett jött létre. Kétségtelen azon­ban, hogy az ellenforradalmi idők alatt a Zrínyi Kör egyes tagj ai nem a megala­kuláskori szellemben jártak el, a magatartásuk nem volt összeegyeztethető a Kör eredeti jellegével és így e személyek bizonyos vonatkozásban ellenforra­dalmijelleggel ruházták fel a Kört. A Körnek mindkét vádlott kezdettől fogva tagja, sőt a későbbiek során vezető tagja lett, és e pozíciójukat használták fel, illetve használta fel Kunszabó Ferenc I. r. vádlott arra, hogy mint a Zrínyi Kör­nek a tagja szervezte az ellenforradalmat. Hogy Kunszabó Ferenc helyes ma­gatartását már ekkor láthassuk fényt vet álláspontjára az a kijelentés, hogy eme irodalmi folyóirattal kapcsolatban az elképzelése az volt, hogy teljesen cenzúra nélkül jelenik meg. Október 19-én a Vörös Csillag filmszínházban a „Csillag” c. havi folyóirat­ban Márkus István tollából megjelent Somogyi Összegezés mezőgazdasági cikk megvitatására ankétot rendezett a budapesti Természettudományi Tár­sulat karöltve a megyei pártbizottsággal. Ezen a gyűlésen Kunszabó Ferenc vádlott felszólalt és felszólalásának hangneme erősen támadó volt, támadta a helyi pártvezetést és a kormányt, követelte egyes miniszterek leváltását és bár a gyűlés tárgya a termelőszövetkezeti mozgalom hibáinak feltárása és ki­értékelése volt, felszólalásában mégis azt követelte, hogy számoljon el a kor­mány a magyar urániumról és alumíniumról, tehát olyan kérdéseket vetett fel, amely egyáltalán nem tartozott a tsz.mozgalom körébe. 1956. október 23-án este Kunszabó Ferenc I. r. vádlott a késő esti órákban érkezett meg Kaposvárra és hazafelé mentében betért az MTI. szerkesztőségé­be, ahol világosságot látott. Itt számosán voltak jelen a Zrínyi Kör tagjai és ek­kor adta le a távírógép a budapesti eseményeket. A hivatalos hírek közzététe­lének a módja az volt, hogy az MTI. szerkesztősége a hivatalos anyagot átadja a Néplap Szerkesztőségének és azt továbbította a nyomdához. Bár semmi féle hivatalos szerv ez alkalommal az MTI. szerkesztőségében nem tartózkodott, 363

Next

/
Oldalképek
Tartalom