Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)

III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása

dásúakat, földbirtokosokat. Ha ilyenek nem lesznek benn, akkor nem lesz hi­ba. Horváth-Vétek: Nincsenek is! Tiszta prolik vagyunk! Zelenka elvtárs hangja furcsa volt. Én mondom magának, maga nem a munkások között neve­lődött fel. Ha magában van élő szív és lélek, amikor a nyomorult munkásnak a jó munkáját kidobálják a selejt közé, ezt nem engedte volna! Önnek kiváló munkaerőnek kell lennie, s majd akkor bírálhat bennünket. Zelenka: És ha nem gúnyolódnék, mint maga. Horváth-Vétek: Ha én jelentkeznék a pártba, maga engem egyszerűen fél­redobna. Az apám ennek az elvnek lett az áldozata és engem maga mégis egy­ből kinyírna! így lenne! Mert én vagyok a nagypofájú Horváth Jancsi! Tudom, hogy nem egy emberen múlik, hogy valaki a pártnak tagja lehet vagy sem, de a javaslat az fontos. Húztam az igát, hogy a verejték csurgott rólam, de az ember nem mert beszélni. Mert ha mertünk, betört a fejünk. Ha valamelyik műveze­tőnek nem tetszett a proli pofája, futott a normás, fogta a stoppert és megálla­pította, hogy ma 70-et keresett, de akkor holnap csak 30-at fog. Fonyó L.: Nem is futott a normás, hanem lesett az ablakon át! Márton: Éppen ezért kell a munkástanács! Horváth-Vétek: És elnöknek olyan elnök kell, aki ért a követeléshez is, mindenbe bele tud nézni és jó szakember is és ki tud tartani a munkások mel­lett, azok érdekében. — Az új igazgató el van ismerve, egyelőre. Bajzik I.: Nem értek egyet az új igazgatóval abban, hogy vissza a normát. Márton: (elmagyarázza, hogy a bérek mögött hogyan kell meglenni a ter­melésnek, s valamilyen normára mégis szükség van, különben bajok lennének. Ez nem a régi normát jelenti.) Fonyó: Mi azt mondjuk, hogy inkább kisegítjük a másik munkatársunkat csak a norma ne jöjjön be. Nálunk senkisem lóg. Csak esetleg kevesebbet tud keresni, mert 3—4-szeres norma rendezés volt. Gaál: Mi biztosítéka van annak, ha áttérünk a darabbérre, hogy holnap­után nem jönnek-e azzal, hogy megint rendezni akarják s felcsavarják a köve­telményt? Horváth igazgató elvtárs azt mondta, hogy ne engedjük őt be a ka­pun keresztül, ha egy becsületes kalkuláció alapján készült darabbért rendez­getni fog! Fonyó: Nálunk has-normák voltak. Gaál: A januári bérszint általában közmegelégedést keltett. Azzal a bér­szinttel párhuzamosan kötelesek vagyunk, — tekintve, hogy a munkák azono­sak és visszatérőek, - darabbért megállapítani a dolgozónak. Becsületes, tisz­tességes darabbér kell és azt nem egy személy állapítja meg. Időnyilvántartóra is szükség van, a termelés értékét és alakulását is figyelni kell, ez kényes kér­dés, a diszpécsernek pedig más dolga van. (vita alakul ki a produktív és improduktív munkaerők létezése körül.) Gaál: (válaszol Zelenka elvtársnak): Az újságírónak az a kötelessége, hogy a szocialista törvényesség alapján megvizsgálja, kinyomozza és a való tényt közölje az újságban. Ézt számtalan­szor megírták már! Megköszönöm Márton elvtárs megjelenését és hozzászólá­sát. Előlegezte nekünk azt a bizalmat, hogy felszabadulhattunk abból a letar­giából, melybe az újságcikk miatt kerültünk. Kérem, tegye meg a lépéseket a sajtó felé és amennyiben és amennyire megérdemeljük, olyan mértékben reha­bilitáljon bennünket a sajtó. (Megköszöni a megjelenteknek a megjelenést és a gyűlést bezárja.) 346

Next

/
Oldalképek
Tartalom