Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása
erejét politikai és provokativ támadásait. Helyre kellett állítani a törvényes rendet, meg kellett teremteni a békés alkotó munka feltételeit. Láthatjuk, hogy ezt a feladatot munkás paraszt kormányunk sikerrel oldotta meg. E kérdés megoldásában rendkívül nagy segítséget nyújtott a Szovjetunió hadserege a magyar kormány kérése alapján, továbbá az új magyar honvéd és rendőr karhatalmi erők a magyar dolgozók támogatásával. A proletár nemzetköziség legfényesebb bizonyítéka a Népidemokráciák segítsége úgy gazdasági mint politikai téren. Harcainkhoz csatlakoztak a kapitalista államok munkáspártjai erejükhöz mérten segítik népünk rendkívüli fájdalmát enyhíteni. A Forradalmi Munkás Paraszt Kormány fellépését rendkívüli nagy gyűlölettel fogadta a magyar ellenforradalom és a nemzetközi imperializmus. Féktelen haragjuk ellenére tudomásul kellett venni nekik, hogy vereséget szenvedtek a fegyveres harcukban, a későbbiek folytán demokratikus jelszavak mellett Kormányunktól a leglehetetlenebb követeléseket akartak kicsikarni, amely az ország gazdasági erejét gyengítette volna. Sztrájkokat szerveztek, amely veszélyeztette az ország fizető eszközének a Forintnak stabilitását. Ilyen rendkívüli körülmények között a Forradalmi Munkás Paraszt Kormány olyan rendszabályokat hozott, amely biztosítja a dolgozó néphez hű munkások és parasztok és értelmiségiek legszélesebb demokratizálását. Azok a személyek részére akik felforgató tevékenységet folytatnak népköztársaságunk államrendje ellen azok részére a proletárdiktatúra diktatórikus oldalát kívánja érvényesíteni. A fentiekből következik, hogy Kormányunk a munkásosztályra, a dolgozó parasztságra általában a dolgozó tömegekre támaszkodik erre bizonyíték Kádár elvtárs november 4-i nyilatkozata, továbbá olyan jogszabályok megszületése (értelemszerűen: megszüntetése — Sz. L.) amely hátráltatta hazánkban a szocializmus építését. Intézkedést tett a kormány a munkaszüneti napok rendezése, a munkástanácsokról szóló rendelet, a dolgozók és a szocialista szektor vagyonjogi védelme, a kötelező biztosítás eltörlése, a begyűjtés eltörlése, kisiparosok adócsökkentése, a gyermektelenségi adó eltörlése, a korábban jogtalanul megvont nyugdíjak rendezése. Tudatában vagyunk annak, hogy a rendkívüli súlyos feladatokat kell megoldani, különösen gazdasági téren. Hazánkban a szocializmus építése a dolgozók legsajátosabb ügye, ezért a Forradalmi Munkás Paraszt Kormány szükségesnek tartja minden elgondolását a nép elé tárni, a legfontosabb időszerű kérdések megoldásában. Fontos kérdés az államhatalom erősítése és demokratizálása, e feladat megoldásával kapcsolatosan a megvert ellenforradalmi erők összpontosították erejüket és támadásaikat demagógjelszavakkal az állam központi és helyi szerveinek felbomlására irányították. Magukat marxistának valló, de egyébként ellenséges elemek felforgató tevékenység fő jelszavának adták ki az államhatalomban dolgozók Sztálintalanítását, amelynek a fő célja az volt, hogy a becsületes néphez hű erőket az államhatalmon belül megosszák. A fenti tételnél következetesen érvényesíteni kell azt a lenini elvet, hogy a proletárdiktatúra államhatalma a dolgozó többség diktatúrája, a nép elnyomó kizsákmányoló kisebbség fölött, (volt földesurak, bárók, bankárok stb.) Érvényesíteni kell ezt a diktatúrát azokkal a személyekkel szemben, akik támadják a proletáriátus államhatalmát és a régi rendszer visszaállítására törekednek. 320
