Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása
ként átlagosan a tanulók összlétszámának 92—95. %-é-áig látogatták az órákat. Ma már eró'teljesen működnek iskoláinkban a mulasztásokat ellenőrző' brigádok, akik felkeresik a reggeli órákban a hiányzó tanulók lakását s meggyőződnek a mulasztás okáról. Az iskolák által jelentett 5-8 %-os mulasztás normálisnak mondható. Az iskoláink a velük kapcsolatos napköziotthonos óvodáink a téli szünet beálltáig, illetve a december végéig tüzelővel megfelelőképpen el vannak látva. Ezen a téren csak a Május 1. úti ált. iskolának és a Hámán Kató ált. iskolának van szüksége erősítésre. A Május 1. úti iskolának szüksége lenne 30 q darabos szénre, a megfelelő iszapszénhez, a Hámán Kató iskolának pedig a meglévő szénkészlete december 10—15-ig tart csak el. Az intézmény kapott ugyan Nagykanizsáról 200 q brikettet a MÁV. útján, de az iskolához csak 96 q érkezett be, többit a vasutasok szállítás közben széthordták. Ma jelenleg 800 q-a szenet oszt szét az Oktatási Osztály az intézmények között. November 12-iki iskolakezdés előtt, de azóta is már két ízben, az Oktatási Osztály, az Igazgatókkal részletesen megbeszélte a forradalmi kormány, oktatásügyi Kormánybiztos által a Rádión és a sajtón közzétett rendelkezéseit az orosz nyelv illetve idegen nyelv, valamint a hittanoktatással kapcsolatban. Az orosz nyelv oktatásával kapcsolatosan az oktatásügyi Kormánybiztos úgy intézkedett, hogy mindazon iskolákban, ahol idegen nyelv tanítása kötelező, a tanulók maguk, szabadon választhatnak az élő idegen nyelv közül. Irányt kell venni arra, hogy az általános iskola VIII. osztályában lehetőség szerint tovább tanulják az orosz nyelvet, amennyiben a tanulók ezt kívánják, vagy eléri egy-egy osztályban a 15-ös létszámot. A város általános iskoláiban történt felmérés szerint egy iskolában sem jelentkezett annyi tanuló az orosz nyelv oktatásra, amennyivel azt összevonással is megoldható lett volna, órarendi tantárgyak keretében. A tanulók többsége mintegy 98%-ban a német nyelvet választotta. A Május 1 úti iskolában a felmérés időszakában ezenkívül francia nyelvet is választott 40 tanuló, a jelen pillanatban azonban ez a szám lecsökkent olyan alacsonyra, hogy betanítása tárgytalanná vált. így a város területén valamennyi ált iskolában november 26-án a német nyelv oktatására tértek át. A nyelvváltozással kapcsolatban az iskoláknál nehézségek nem merültek fel, mert a szakos nevelők valamennyi esetben rendelkezésre állnak. Mód van arra, amennyiben kellő számú jelentkező lesz, úgy az orosz társalgási órákat, mint rendkívüli tárgyat az iskolába bevezessük. (Május 1. úti és a Petőfi ált. iskolák.) Az ált. iskolák nevelői a nyelv választása érdekében nem fejtettek ki sem mellette, sem ellene agitációt. Az orosz tagozatú osztályokkal rendelkező iskolák (Május 1. úti Petőfi utcai) megpróbálták az érveléssel, de az adott körülmények között ez sem vezetett eredményre. A forradalom ismétlen felvetette a vallásoktatása kérdését. Azóta is megjelent kormánynyilatkozat megerősítette a szabad vallásgyakorlatot és hitoktatás fakultatív módját a jellegét. Meg kell szüntetni a tanév elején adminisztratív eszközökkel történt hitoktatásra való jelentkezést s szabaddá kellett tenni. Erre vonatkozóan az Oktatási Osztály vezetője jelen létében értekezlet volt, melyen egységes álláspontot fogadtunk el. Az iskolákban a tanulók a szülők kívánságára szabadon jelentkezhetnek hitoktatásra s hittanórákat a tanítási órák befejeztével, a csatlakozó módon oldják meg az általános iskolák. Az értekezletre meghívtuk Longauer Imre esperes-plébánost s egyeztettük az iskolák és az egyház álláspontját, mely teljesen az adott viszonyok között fedte egymást. A hitoktatásnál a jelentkezésnél sem folytatták a nevelőtestület tagjai 282
