Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
III. fejezet: A forradalom leverése és utórezdülései, megtorlása és meghamisítása
alapján a párttagságunk kb. 10%-a ezekben a nehéz napokban a párttagsági könyvét megsemmisítette vagy elvesztette. Pártszervezeteinkben most folynak a taggyűlések. Ezek a taggyűlések az általános tapasztalat szerint még nagyon nehezen tudják felmérni az országban és a városban kialakult helyzetet, ami nagymértékben abból is adódik, hogy az országban történt általános helyzetről a mi tájékozódottságunk is meglehetősen gyenge, és következésképpen egy sor olyan problémára nem tudunk választ adni, ami a dolgozókat érdekli. Ez annál is inkább bonyolultabb feladat, mert az események kezdetén a felsőbb tájékoztatás alapján a magyarországi eseményekről úgy beszéltünk mint egészséges demokratizálódási folyamatról, és csak az utóbbi napok eseményei alapján ismertük fel, hogy itt ellenforradalmi tevékenységről van szó. Ez a pártszervezeteinkben most rendkívül megnehezíti a munkát, mert korábban mi is azt mondottuk, hogy az nem ellen- forradalmi tevékenység, hanem a dolgozók harca a jogos követelések megvalósításáért. Most a kettőnek a szétválasztása igen megfontolt és bonyolult munkát kíván. Nehezíti a munkát az is, hogy a Nagy Imre féle kormány egy sor olyan követelés megvalósítását támogatta, mint az Államvédelmi Hatóság megszüntetése, a szovjet csapatok azonnali kivonása, a Szovjetunióval való kapcsolataink felülvizsgálása stb., amelyek már a népi demokratikus rendszerünk ellen irányult. A reakciós erők felülkerekedése következtében nyílt támadást indítottak a párt ellen, példa erre, hogy itt helyi viszonylatban is a pártvezetőket letartóztatták, több helyen a párt feloszlatását követelték, a párthelyiségeket lefoglalták. Ezekben a nehéz napokban a pártszervezeteink az események láttán de- zorganizálódtak, tehetetlenül álltak és nem tudták a reakciós erők ellenforradalmi tevékenységét megakadályozni. Ez az állapot egészen a szovjet csapatok közbelépéséig tartott és így a pártpolitikai munka a történt események után csak most kezdődött el megint. Gazdasági helyzet Üzemeinkben mindenütt kivétel nélkül a munka megindult. Vannak olyan üzemek, amelyek a legkritikusabb napokban is becsületesen dolgoztak, mint pl. a Húsüzem, Barnevál, Cukorgyár, Nagymalom, Sütőüzemek, Villamosművek, a Kisipari Szövetkezetek, Hűtőház, Finommechanikai Vállalat. A többi üzemeknél, ahol a dolgozók 100%-ig nem jelentek meg a munkahelyükön, nagyrészt abból adódik, hogy vidéki dolgozók, és a közlekedési nehézségek miatt nem tudtak a munkahelyükön megjelenni. Azoknak a száma, akik nem akarnak dolgozni, elég csekély. Azok az üzemek amelyek azelőtt három műszakban dolgoztak, mint a Cukorgyár és a Textilművek, a teljes létszámot nem tudják foglalkoztatni. A Textilművekben egy műszakot kellett beállítani, egyrészt azért, mert a dolgozók egy része közlekedési nehézségek miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, másrészt pedig az üzem nyersanyag készlete kb. 18-20 napra elegendő: egy műszaknak. Három műszak alatt ezt rövi- debb idő alatt felhasználnák. A nyersanyag utánpótlást, amelyet a Szovjetuniótól kap gyapot, a közlekedési nehézségek miatt jelenleg nincs biztosítva. A Cukorgyár, amely az 1450 fő helyett jelenleg 800 fővel dolgozik, jelenleg nem tud nagyobb kapacitással dolgozni, azért mert az Erőmű-telepe jelenleg az esetleges áramszünet esetén Kaposvár közvilágítására van tartalékolva. Az üzemeink jelentős részében erőteljesen megmutatkozik az, hogy nyersanyag utánpótlást nem kaptak, és egyik másik üzemünknél fennáll az a veszély, hogy nem lesz miből dolgozni. Pl. a Gépjavító Vállalatnál még kb. 5 nap225
