Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)

Szántó László: Bevezető: Az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek vázlatos története

esetben a régi — „ősi” — földbirtokviszonyok helyreállítását követelték. Természetesen felmerült az 1945-ös földosztás ezzel összefüggő ténye, de e néhány nap alatt még az elképzelések szintjén sem fogalmazódott meg konkrétan ennek esetleges „visszavétele”. Több községből maradt fenn olyan forrás, amely egy-egy termelőszövetkezet tagságának a feloszlást elhatározó gyűlésén készült, vagy maga a népgyűlés mondta ki, ill. követelte ezt. Megjegyezzük, hogy egyéb források tükrében nem volt ez általánosan jellemző, bár nyilvánvalónak látszik, hogy a következő hetekben lejátszódott tömeges tsz-feloszlásoknak döntő lökést adtak a forradalom eseményei. Végül ismételten megemlítjük, hogy nem kevés településen került sor kisebb incidensekre, tehát a tüntetők részéről pl. iratégetésekre, emlékműrombolásokra vagy -rongálásokra, személyek megtámadására vagy megfenyegetésére. A rendelkezésünkre álló források összességében fellelhető ilyen adatok alapján úgy ítéljük meg, hogy ezeknek az eseményeknek nem volt meghatározó súlya megyénkben, nem haladták meg azt a szintet, ami az akkori zaklatott politikai körülményekből spontán, természetes módon is következhetett. (Itt talán megengedhető egy olyan körülményre való, nem egészen történészi utalás is, hogy az októberi események a falusi szüreteket követő időszakban játszódtak le!)

A forradalom csendes végnapjai Somogybán

Az utolsó napok krónikáját még egy viszonylag zajosabb esemény bemutatásával kezdjük, ti. Kaposvárott tüntetésre került sor a laktanyáknál. A források alapján nem tisztázható egyértelműen, hogy ez a megmozdulás mennyiben volt spontán kezdeményezés következménye, annyi azonban biztosnak tűnik, hogy mind a megyei forradalmi tanácsnak, mind pedig az újjáalakult Zrínyi Miklós Kör fiataljainak volt benne szerepe. Az egy-két száz tüntető részben azért vonult fel a honvédségi alakulatok épületeihez, hogy meggyőződjön a katonaság forradalom iránti hűségéről, részben pedig ezzel összefüggésben az őrizetbe vett katonatiszteket a megyei börtönbe kívánták kísérni, akiknek az átszállítása meg is történt. Tulajdonképpen ezzel létrejöttek a szoros együttműködés feltételei a polgári és a honvédségi erők között, ami elsősorban a már említett nemzetőrség szervezésére, az egységek fegyverrel való ellátására terjedt ki.

Valószínűleg ezen a napon (de lehet, hogy előző este!) alakult újjá a Zrínyi Miklós Kör, amelynek vezetői meghatározó szerepet játszottak a Szabad Somogy néven megjelent újság készítésében, s ennél fogva tartalmának meghatározásában. A lap arculatát egyfelől azzal jellemezhetjük, hogy helyet adott az országos híranyagoknak, a kaposvári történéseknek, valamint eléggé nagy terjedelemben a szerkesztőségi tagok véleményeinek, ugyanakkor eléggé töredékes információkat közölt a megyeszékhelyen kívüli eseményekről. Ez utóbbi megállapításunk lényegében érvényes a Somogyi Néplapra is, amit több tényezővel is magyarázhatunk. Egyfelől a szerkesztők tájékozódásának a személyes motívumai, a helyi eseményekről rendelkezésükre álló kevés információ, másfelől pedig a helyszűke, ugyanis a lap a két hét folyamán átlagosan csak két oldal terjedelemben jelent meg. Ezek a tényezők lehettek az okai az aránytalannak tetsző híreloszlásnak. Ezt figyelembe véve is meglepő pl. az a tény, hogy az október 28-tól tartott járási gyűlésekről és az ottani nemzeti tanácsok tevékenységéről egyáltalán nem jelent meg semmiféle híranyag, pedig számos adat bizonyítja, hogy a megyei forradalmi tanáccsal összeköttetésben áll21