Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
II. fejezet: A forradalom napjai Somogyban
A jegyzőkönyv felolvasása után a nemzeti bizottság még a következó'ket határozta: A tanácsház udvarára adóba behott (behozott) kb. 3 űrméter fát a tulajdonosuknak Sotter Bélának, Kovács Péternek és Borbély Zsigmondnénak vissza kell adni, mert a közelgő' hidegek miatt nevezetteknek arra szüksége van. — A helyi mozi kezelését azután ne Klein Dezső' bonnyai lakos, hanem Végh Lajos bonnyai lakos vegye át, amiről a nemzeti bizottság a Mokép forradalmi bizottságát értesítse, hogy azt a leltár szerint nevezettől vegye át és azt adja át Végh Lajosnak. - A mozi pénztárosságot Nagy János hadirokkantnak kívánja átadni, amiről szintén értesítse a nemzeti bizottság a kaposvári mokép forradalmi bizottságot. — A M. D. P. helyiségét a nemzeti bizottság utasítására le kell pecsételni a további intézkedésig. — Forrás: SML XXXII. 10. 2. 127. Harag László nágocsi lakos beszéde a halottak napi - 1956. november 1-i - gyűlésen Nágocs dolgozó népe! Hazánkban, fővárosunkban történelmi események zajlottak és zajlanak le. Munkások, katonák, ifjak ragadtak fegyvert az ország gazdasági és politikai helyzete felett érzett elkeseredésükben. Azóta vér folyik, magyar vér folyik Budapest utcáin, az ország különböző városaiban. A fegyveres felkelés a vidék tömegeit is megmozgatta. Nágocs népe is összegyűlt, hogy néma tüntetéssel fejezze ki szolidaritását a jogért, szabadságért felkelt munkások, katonák fiatalok harcában. Mi Nágocs lakóinak követelése? Mindenek előtt béke és szabadság, de csak a szavak ne csupán üres szólamok, hanem igaz valóság legyenek. Ennek érdekében gyűlt most össze ez a tömeg: békét és szabadságot! Ez egyrészt azt jelenti, hogy egy hangon, közös akarattal kiáltjuk: elég volt a vérontásból, szűnjék meg a drága magyar vér minden cseppjének kiomlása, szűnjék meg a harc, s kezdődjék meg nemzeti életünknek egy űj, magyar hagyományainknak és sajátosságainknak teljesen megfelelő szakasza, induljon meg egy békés és boldogjövőbe vetett reménnyel a termelő munka. De másrésztjelenti azt is, hogy ifjúságunk, munkásosztályunk, parasztságunk jogos, demokratikus követeléseinek maradéktalanul érvényt szerezzenek. Az új nemzeti kormány sajnos ennek megvalósításáért nem sokat tudott tenni, mert keze meg van kötve azzal, hogy a harcok még nem fejeződtek be. Nágocsi dolgozók! Jegyezzük meg, hogy mi a békés és a nép javát szolgáló alkotómunka zászlaját tűzzük ki magunk elé! Az országban minden házon büszkén leng a háromszínű nemzeti zászló, katonáink, rendőreink sapkáin ragyog a nemzeti kokárda. Ez megújuló nemzeti létünk gyönyörű szimbóluma. A harc sok áldozatot követelt, számtalan fiatal élet semmisült meg, rengeteg értékünk veszett kárba, többek között a kifejezhetetlen értékű Nemzeti Múzeumunk égett porrá, egyik szemünkkel sírva nézzük ezeket az áldozatokat, a másik szemünk bátran a jövőbe néz. Nágocs dolgozó népének követelése az, hogy a rend helyreállítása után vizsgáljuk ki, kik voltak annak okai, hogy Budapest népe békésnek induló tüntetése véres összeütközéssé változott. 186
