Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok (Kaposvár, 1995)
Szántó László: Bevezető: Az 1956-os forradalom somogyi eseményeinek vázlatos története
keresztül hogyan befolyásolta a kaposvári, illetőleg a megyei történéseket. Fel- tételezésünk szerint az utóbbi körülmény is szerepet játszhatott a helyi eseményekben, annál is inkább, mert pl. a megyeszékhelyen nyilvános hangszórók közvetítették a különböző rádióadásokat ezekben a napokban. Ezen a keddi napon a vasútállomástól indult el az a tünetés, amelynek közvetlen kiváltó oka szintén Kolozsvári Grandpierre Emil börtönben tartásának rém- (vagy ál-?) híre volt, s igazából az sem állapítható meg egyértelműen, hogy a csendesen indult tüntetés spontán kezdődött-e, vagy pedig a helyi politikai és személyi változások mértékével elégedetlen volt Zrínyi Kör tagok és munkástanácsi vezetők kezdeményezték és befolyásolták. Az a tömeglélektanból ismert törvényszerűségek alapján valószínűsíthető, hogy a zaklatott politikaihangulati feltételek között egy öngerjesztő folyamat is eredményezhette mindazt, ami a következő órákban Kaposváron történt.21 A tüntetők a megyei pártbizottság elé vonultak, s ott több beszéd elhangzása után követelni kezdték a megyei pártizottság lemondását arra hivatkozva, hogy kompromittálódtak az elmúlt évek során, s így nem alkalmasak a nép forradalmi célkitűzéseinek teljesítésére. A megyei első titkár vonakodása és az újabb beszédek elhangzása tovább radikalizálta a tömeget, s ezt csak erősítette a megyei rendőrfőkapitány megjelenése két okból is. Egyrészt őt a helyi közvélemény úgy ismerte, mint a gyűlölt AVH vezetőjét, másfelől megjelenése élesen vetette fel a tömeg előtt azt a tényt, hogy a pártfunkcionáriusok rendelkeztek önvédelmi fegyverekkel, s ezáltal fegyvereik elkobzását is sürgették a tüntetés résztvevői. Az egyre veszélyesebbé váló helyzet miatt a forradalmi tanács elnökségi ülését félbeszakították, s az elnök valamint két elnökhelyettes a helyszínre érkezett (utóbbiak egyike a pártbizottság osztályvezetője volt). A fővárosi pártközponttal folytatott konzultáció után a megyei első titkár bejelentette a tüntetőknek lemondásukat, de már ezzel sem tudta megakadályozni azt, hogy az újabb követelés nyomán őrizetbe vegyék előbb a rendőrfőkapitányt, majd a pártbizottságnak az épületben tartózkodó tagjait és munkatársait, s a tömeg mindannyiukat a megyei bírósági börtönébe kísérte. A forradalmi tanács elnöke tudomásul vette a történteket, amiképpen azt is, hogy a tüntetők egy csoportja később őrizetbe vette a katonai kommendáns hivatal vezetőjét is. A radikalizálódott tömegmozgalom helyi győzelmének következő állomásaként az esti órákban a megyei tanács épülete előtt lezajlott hasonló légkörű gyűlés keretében eltávolították a forradalmi tanácsból az összeomlott helyi hatalom képviselőit, s beválasztották (beválasztatták magukat?) a tömegtüntetések vezetőit. Ilyen előzmények után tartotta újabb ülését a Somogy megyei Forradalmi Nemzeti Tanács Intézőbizottsága, amely lényegében egyetértőleg tudomásul vette a nap folyamán bekövetkezett helyi változásokat, s hivatalosan is átvette a megye életének irányítását. Ennek megfelelően részletesen intézkedett a különböző kérdésekben és ügyekben. A fennmaradt jegyzőkönyvből22 megismerhető döntések és állásfoglalások részletezése nélkül ezúttal csak azt emeljük ki, hogy új vezetőket neveztek ki a megyei tanács élére, szakmai bizottságokat alakítottak a majdani döntések előkészítésére, s határoztak arról, hogy Szabad Somogy néven jelentetik meg a megyei napilapot és rádióadást is indítanak a forradalmi tanács politikájának propagálása céljából. Ezen a „hosszú” keddi napon alakultak meg a néphadsereg kaposvári alakulatainál is, valamint a hadosztálytörzsnél a katonai forradalmi tanácsok, 17
