Nagy Zoltán: Népoktatás a Somogy c. hetilap tükrében. Sajtórepertórium (Kaposvár, 1996)
Bevezetés
A rendelkezésre alio statisztikai adatok szerint (a Somogy 1868. január 28-an, február 4én és 1879. január 14-én közölt kimutatást a Kaposváron előfizetett hírlapok szamáról) országos vagy regionális tanügyi szaklap csak igen kis szambán jart a somogyi megyeszékhelyre (Az utóbbi kimutatás adataiból kitűnik, hogy 1878-ban a pécsi Néptanodának csupán 3 példánya jutott el a kaposvári postára, de még ezzel is túltett a korszak amúgy vezető tanügyi folyóiratán, a postai nyilvántartásban nem is jegyzett Néptanítók Lapján 1 A SomogyoX ugyanakkor 140 példányban fizettek elő.) Bár a lap irányvonalát, arculatát, az oktatásüggyel kapcsolatos kérdések találásának módját nagyban meghatározta a szerkesztő személyisege es érdeklődése, az is sokat számított, hogy a Somogy állandó vagy alkalmi munkatársai között kezdettől ott dolgoztak a népnevelés ügyet szívükön viselő lelkészek (így Barla Szabó József vagy Vikár János), tanítók (köztük Mesics György, Tobak Benő), sőt politikusok (mint Somssich Pál es Zichy Antal). A kaposvári tanítóegylet élén álló Mesics és a református tanítóból tanfelügyelővé lett Tobak a Somogy bel-, ill. főmunkatársai voltak, Zichy Antal pedig a népoktatási törvény megalkotásában, majd fővárosi tanfelügyelőként annak megvalósításában közreműködött. A Somogy hasábjain olyan - később is számon tartott - pedagógus egyéniségek, tehetséges és termékeny szakírók nevével is találkozhatunk, mint amilyen a csokonyai református tanító és népművelő Szalóky Dániel, a csurgói, majd a csáktornyai tanítóképzőt igazgató Bárány Ignác vagy a szigetvári tanítóegylet elnöke, az utóbb Temesvárra került Elemy Sándor volt. (Csak érdekességként említjük meg, hogy az újságcikkekben s így a repertóriumban szereplő korabeli népnevelők nem egy közvetlen leszármazottja, rokona művészeti vagy tudományos téren szerzett országos ismertséget magának. Zichy Antal képviselő Zichy Mihály festőművész bátyja, Vikár János lelkész Vikár Béla etnográfus édesapja, Rippl-Rónai József festőművész pedig Rippl József kaposvári iskolaigazgató, Marczali Henrik törtenesz Marczali Mihály somogyi rabbi. Fekete István íro Fekete Árpád göllei tanító fia volt.) * * * Ez az összeállítás az oktatasugy-népneveles-kozmüvelödés egymásra épülő anyagából az elemi népiskolák és tanítóik működésével kapcsolatos sajtóközlemények feldolgozására vállalkozott. A többi Somogy megyei oktatási intézmény - a polgári, földműves-, iparos- és kereskedelmi iskolák, felső leányiskolák, gimnáziumok -, ill. az iskolán kívüli nevelés (pl. a népnevelési egyletek közművelődési tevékenysége, a felnőttek oktatása, a családi nevelés, a kisdedóvás, az olvasókörök, a közművelődési egyesületek működése) további sajtórepertóriumok tárgya lesz, lehet. Az anyag egységesebbé tételének szempontja mellett a munka terjedelmi korlátait is számításba kellett venni a tematika körvonalazásakor. A repertórium anyagát műfaji szempontból negy nagy csoportra lehet bontani. Az elsőbe az iskolaügy, a népnevelés megyei állapotát vázoló kimutatások, jelentések, a tanügyek igazgatására, intézésére hivatott testületek, szervek ülésjegyzőkönyvei, a népnevelési vagy tanítóegyletek gyűléseiről szóló tudósítások tartoznak - mind csupa nagy forrásértékű, adatokban bővelkedő, voltaképpen hivatalos dokumentum, amelyek forrásértékét növeli, hogy csak hiányosan vagy egyáltalán nem maradtak fenn az egykorú levéltári iratanyagban. A második csoportot az oktatás-nevelés elméleti kérdéseit feszegető írások, vitacikkek alkotják, míg a harmadikat az iskolák építésére, vizsgáira, a beíratásokra, iskolalátogatásokra, a tanítók munkájára vonatkozó felettébb gyakorlati hírek, közlemények. A fennmaradó, negyedik csoportban olyan híradásokkal, elsősorban báli tudósításokkal, közéleti információkkal találkozhatunk, amelyekben az iskolaügy csak mintegy "mellékesen" kerül szóba - bár a mai kutató számára ezek a közlemények is fontosak lehetnek. (Magvas eszmefuttatásoknál, precíz jelentéseknél is többet mondhat a tanítók életviszonyairól, anyagi helyzetéről az az újsághirdetés, amelyben a nagybajomi tanító szépirodalmi művekből álló könyvtárát kínálja cserébe "valamely gazdasági állatért", vagy az a
