Nagy Zoltán: Népoktatás a Somogy c. hetilap tükrében. Sajtórepertórium (Kaposvár, 1996)

Bevezetés

S e czélbol közleményeink időnként, esetenkent vonatkozni fognak ugy a családi, mint az iskolai nevelés és tanítás mikéntjére, az iskolaügy állami szervezetere es politikájára s a társadalom teendőire. E kérdések megbeszélésénél a magasabb embensegi tekintetek s a helyi viszonyok követelményei, tehát a nevelési elvek s azok gyakorlati alkalmazásai fognak irányadók lenni előttünk, mert czelunk az, hogy használjunk az ügynek..." (Somogy, 1876. március 21.) A Somogy a dualista állam liberális oktatáspolitikájának támogatásával a szélesebb értelemben vett nemzeti célokat is szolgálni kívánta. A lap újságírói újra meg újra hangsúlyozták, és külföldi - főleg nyugat-európai és amerikai - példákkal bizonyítottak: Magyarország haladásának elengedhetetlen feltetele a nép műveltségének emelése, amelyhez a korszerű népoktatás feltételeinek megteremtésen at vezet az űt. Ebbe a teljes körű iskoláztatás megvalósítása, a jól berendezett és felszerelt iskolák megépítése ugyanúgy beletartozik, mint a tanítók munkájának tisztességes megfizetése. S az oktatásügy megfelelő irányban történő fejlesztése nemcsak elérendő polgári norma, hanem alapvető nemzeti program is. A Somogy minden alkalmat felhasznált, hogy felemlegesse a magyar nyelv tanításának, terjesztésének fontosságát, s magasra értékelte azt a szerepet, amelyet a magyarosítás folyamatában a népiskola es tanítója játszhatott. Ugyanez a motívum - a nemzet erejének az asszimiláció révén történő megnövelése - érhető tetten pl. a zsidósággal kapcsolatos álláspontjában is. A Somogy hasonló érvek és szempontok alapján támogatta az 1867-ben megszületett emancipációs és az 1868-ban elfogadott népoktatási törvényt: ügy látta, hogy előmozdítják a nemzet egységesülésének folyamatát, a magyarság létszámának, szellemi és anyagi erejének gyarapítását, a jogi és társadalmi modernizációt, segítenek megteremteni azt a polgári társadalmat, amelynek tagjai állampolgári jogaiknak nemcsak birtokában vannak, hanem tudatában is. (A zsidóság példájánál maradva: a fenti - egyébként több újságcikkben is világosan megfogalmazott - megfontolásokat tükrözi, hogy a Somogy viszonylag gyakran adott hírt a megye izraelita népiskoláiról, különösen ha egyúttal a magyar szellem erősödéséről számolhatott be.) Az is megválaszolandó kérdés, hogy a Somogy rendelkezett-e azokkal az eszközökkel természetesen elsősorban szellemi munícióval -, amelyek birtokában megvalósíthatta fent vázolt céljait, tehát az általa fontosnak tartott nevelési elvek színvonalas képviseletet. Bár a Somogy nívója a század vége felé csökkent, az első néhány évtizedben meg valóban az egyik legfigyelemreméltóbb vidéki magyar hetilap volt. Hozzájárult ehhez, hogy a megyeben kevés versenytársa akadt. Igazi tanügyi szaklap 1881-ig nem jelent meg Somogyban - ha nem számítjuk a tanfelügyelő által szerkesztett, 1872 őszén megalapított Somogy Megyei Tanügyi Lapot, a megyei tanítóegylet és az iskolatanács közlönyéül szolgáló periodika azonban előfizetők hiányában hamarosan megszűnt. Ide sorolható még - bár Pécsen adták ki - az 1867 végén indult Néptanoda is, mely részben a Szigetvár Vidéki Tanítóegylet orgánuma volt. Ezek a sajtótermékek azonban - részint rövid életük, részint periferikus helyzetük miatt - nem bizonyultak elegendőnek, azaz nem voltak képesek megfelelő fórumot teremteni a somogyi iskolaügy gondjai számára egy olyan időszakban, amikor egyre több lett a megírni-, a megvitatni való. A Somogy viszont - különösen fennállásának első másfél évtizedében - tudatosan vállalta a helyi tanügyi folyóirat híján rá háruló feladatokat. Több tanítóegylet s a megyei iskolatanács is közlönyének választotta a lapot, az pedig megjelentette üléseik jegyzőkönyveit, hivatalos dokumentumaikat, szintúgy a tanfelügyelőség és a közigazgatási bizottság iskolaüggyel foglalkozó jelentéseit, határozatait. Nem volt kisebb jelentősége annak sem, hogy a Somogy helyet adott a pedagógia szakkérdéseit tárgyaló írásoknak vagy a tanügyigazgatás aktuális problémáit taglaló vitacikkeknek. Ezen feladatok egy részét 1881-től a Csurgón szerkesztett Népiskolai Szemle, 1882-től a vármegye hivatalos lapja, a. Megyei Híradó vette át. Bár a 80-as években a szakközlönyök mellett már több megyei hetilap is teret szentelt a nevelés ügyének - köztük a jeles kaposvári tanférfiú, Mesics György által szerkesztett Társadalom -, a Somogy még mindig komoly szerepet játszott az iskolákra vonatkozó információk összegyűjtésében.