Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)

IV. fejezet Az élet megindulása a második világháború után Somogyban

amikor is a járás nemzeti bizottsága a főszolgabírói teendők ellátásával dr. Hajnal Miklós igali ügyvédet bízta meg.

181 A járás székhelyét, Igal községet 1945. január 28-án bombatámadás érte, amelynek során a község főutcáján, 400 m-es szakaszon, erősebb rongálódás történt.

182 Az 1945. február 28-i állatösszeírás a járás területén 4 176 lovat, 9 581 szarvasmarhát,' és 15 687 sertést számolt össze.

183 Az 1945. április 12-én kelt népszámlálás szerint a járás lélekszáma pedig 35 755 fő volt.

184 A járás területén 1945. május 1-én 177 iparos működött.

185 A kaposvári járási nyilas főszolgabírói hivatal közigazgatási működését 1944. november 29-én beszüntette. A járás demokratikus közigazgatása 1944. december 13-án indult meg. Miután a járás területén állandó csapatfelvonulások és harci cselekmények voltak, a járási közigazgatás leginkább a háborús közmunkák, a beszolgáltatások és az egyéb halasztást nem tűrő ügyek intézésére szorítkozott az első hónapokban. Rendszeres közigazgatás csak 1945. január 3-ától indult meg a központi járásban. A megyével együtt, a járás csak 1945. április 23-án szűnt meg végleg hadműveleti terület lenni. A lengyeltóti járási főszolgabíró közigazgatási tevékenysége a katonai felvonulások és a megyeszerte folyó felszabadító harcok alatt 1944. november 30-a és december 12-e között szünetelt. A járási székhely felszabadulása után a közigazgatási apparátus nyomban megkezdte működését. A főszolgabíró 1945. december 23-án arra utasította a látrányi körjegyzőt, hogy beosztottjaival együtt maradjon a helyén és a Vörös Hadsereg parancsnokságának a rendeleteit hajtsa végre.

186 A járási közigazgatási apparátus működése a járásnak a Vörös Hadsereg parancsnoksága által 1944. december 31-én Gamás községbe elrendelt újbóli kiürítése alkalmával sem szakadt meg, hanem folyamatos volt.

187 A marcali járás területe a felszabadító harcok során hadműveleti területté vált, s a háborús események következtében a főszolgabíró közigazgatási működése szünetelt és csak a járás felszabadulása után, 1945. április 7-én indult meg újból. E napon készítette el a főszolgabíró az első ügyiratot, amelynek a tárgya: „Az élet megindítása a fronttá vált területen" volt. A főszolgabíró 1945. április 10-én határozattal alakította meg a járási székhely 16 tagból álló Nemzeti Bizottságát.

188 A járási főjegyző a járás szovjet katonai parancsnokainak a szóbeli rendeletére népszámlálást és állatösszeírást hajtott végre. 1945. május 5-én 43 159 személy (12 768 család) volt a járás területén. Az állatállomány 11 479 szarvasmarhából, 1 803 lóból, 6 922 sertésből, 1 041 birkából állott és csak 19 254 q gabonakészlet volt a járás területén.

180 A nagyatádi járási főszolgabíró közigazgatási működése 1944. november 30ával szűnt meg. A járás területe a felszabadító harcok során hadműveleti területté vált és közigazgatása, a felszabadulás után, 1945. április 10-én indult meg újból. A szigetvári járásban - amely akkor még Somogy megyéhez tartozott - a közigazgatás 1944. november 29-től december 10-ig szünetelt. A munka a demokratikus főszolgabírói hivatalban 1944. december 11-én indult meg újból, amikor is a hivatal vezetését a Vörös Hadsereg katonai parancsnokságának rendelkezése folytán dr. Molvay Gyula, menekült szolgabíró vette át. A barcsi járás azon községeit, amelyek, a Dráva-menti harcok során, nem estek a hadműveleti térségbe, s nem voltak kiürítve, az alispán 1945. január 14-én a szigetvári járáshoz csatolta. Ezen időponttól, e községek 1945. április 13-án