Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)
III. fejezet Felszabadító hadi cselekmények a megye területén
43 991 gyermeknek), összesen 108 951 személynek kellett elhagynia hajlékát a kiürített községekből. A kiürítések végrehajtása után 93 somogyi község és 65 puszta némult el a megye öt kiürítési körzetében. Volt olyan puszta a megyében, amelyről mindenki eltávozott. Csertelek pusztát is elhagyták lakói, csupán 1 borjú, 3 malac, 5 birka, 60 csirke és 25 liba maradt hátra a kiürítés után. Móric és Nadalos pusztákon pedig sem ember, sem állat nem maradt hátra. Alexander pusztán is csak Orzsi István nagyothalló cseléd maradt vissza egyetlen lovával. Íme, a hadak útjába kerülő 93 falu és 65 puszta sorsa, amelyeknek területén a végnapjait élő német fasizmus esztelenségének szomorú és kényszerű következményeként a somogysági történelem legvéresebb csatája zajlott le. 3. A háborús közmunkák Amikor megyénk területén: a Balaton, a Nagybajom és a Dráva térségében a német hadsereg, több kilométeres mélységben kiépült Margit-vonal védelmi rendszerével, nagy erejű ellentámadásra készült, a várható ellentámadás időpontjáig: 1945. március 6-ig a 3. Ukrán Frontnak is be kellett fejeznie a védelmi munkálatait s meg kellett tennie a szükséges ellenakciókat. E hadimunkák elvégzésében a somogyi parasztok és munkások tízezrei segítettek, dolgoztak, mint a hadiutak, a sáncok és a védelmi erődítmények, a kilométeres futóárkok és a védőbunkerek verejtékes közmunkásai. De rengeteg energiát vettek el a falvak lakóitól azok a személyi és fogatközmunka igénybevételek is, amelyekkel a különféle hadiszállításokat, katonafuvarokat, a termény- és takarmányfuvarozásokat, a beszolgáltatási és jóvátételi szállításokat eszközölték. A közmunka kirendelések szankciójaként a közigazgatási hatóságok mindenütt tudomására hozták a falvak lakosságának, hogy a rendelkezések végrehajtásának megtagadását a szovjet parancsnokságok a katonai jogszabályok szerint büntetik. A közmunkára kirendelteknek élelmet és szerszámot kellett vinniük magukkal, a fogatosoknak pedig lótápot. A kirendelés, különösképp akkor vált félelmetessé és veszélyessé, amikor a megyét északtól-délig kettévágó arcvonal mintegy 25 km-es sávban hónapokra megmerevedett, annak a hadműveletnek a következtében, amely nemcsak - a mellékirányban fekvő - megyénk területén zajlott le. E munkák emberfeletti nehézségeire és életveszélyes következményeire csak azok emlékezhetnek igazán, akik maguk is résztvettek a különféle frontszakaszok veszélytelennek éppen nem mondható hadi-közmunkáiban. Különösen a frontszakasz közelébe eső községek lakói a megmondhatói annak az éjjel-nappali zaklatottságnak, amelynek hol az egyik, hol a másik katonai parancsnokság rendelkezéseinek következtében voltak kitéve. Mielőtt bárki is egyenlőségjelet akarna tenni a német és a Vörös Hadsereg katonai parancsnokságai által elrendelt hadi-közmunkák közé, határozottan leszögezzük - mint majd látni is fogjuk - a Vörös Hadsereg intézkedései bármilyen fájdalmasak és károsak is voltak a lakosságra nézve, lényegében - e rendelkezések - mégis az életüket, a családjaikat védték, s végsősoron a fasizmus mielőbbi leverésének az ügyét szolgálták. Nem így a német katonai parancs-, nokságoké. „A németek - jelentette a Nagyatádi járási Nemzeti Bizottság el-