Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)
V. fejezet Iratdokumentáció
problémáját szív melegével lehet megoldani és számtani műveletekkel. A Nemzeti Bizottság ma a magyar közélet ütőere, a Nemzeti Bizottság minden tagja tartson minden nap lelkiismeretes önvizsgálatot. A Nemzeti Bizottság ma a politikai pártok képviselete, versenyezzünk egymással a munkában, az önfeláldozásban és az erkölcsi érzésben, ne pedig holmi hatalmi kérdésekben. Ne torzsalkodjunk, a vezetőknek tűrnie kell a kritikát, még halálunk után is. Gömbös Gyulára gondol, mert ő kezdte azt az irányzatot, mely azt hitte, hogy magyarkodő magyarsággal lehet az ország sorsát elintézni. Ha hozzánk fordulnak segítség kérők és nem tudunk segíteni, legalább egy meleg szót adjunk nekik, amely bajukban megvigasztalja őket. Egy rövid példával akarom megvilágítani, hogy miként kell szeretnünk egymást. Egy flandriai kicsi francia faluban van egy szobor, mely egy zsidó rabbit ábrázol. A múlt világháborúban ebben a faluban hadikórház volt. A harcok folyamán a franciáknak a kis falut ki kellett üríteniük és a nehéz sebesülteket, kiket szállítani már nem lehetett, visszahagyták a kórházban minden segítség és ápoló személyzet nélkül. Az egyik ágyon francia katona haldoklott és utolsó perceiben az kérte, hogy a falon lógó Krisztus keresztjét adják a kezébe, hogy nyugodtabban halhasson meg. Ezen kívánságát azonban senki teljesíteni nem tudta, mert minden ágyon súlyos sebesültek feküdtek, akik mozdulni sem tudtak. Végre a mellette levő ágyról felkelt az egyik súlyos sebesült és elvánszorgott a keresztig és kezébe adta a haldokló francia katonának és utána ő is összerogyott a katona ágya mellett. Kevés idő múlva a harc sora úgy hozta magával, hogy a kis falut a franciák visszafoglalták és ott találták a francia katonát az ágyon a Feszülettel a kezében és az ágy mellett egy öreg zsidó rabbit szintén holtan, ő volt az, aki a Feszületet utolsó erejével leemelte a falról és oda adta a haldokló francia katonának. Nekünk magyaroknak elsősorban építeni kell, mindegy, hogy ki hozza az építő anyagot, mindannyian hozzuk el mindenünket, amink csak van. Somogy vármegye ezideig a nagybirtokok hazája volt, itt élte ki magát legjobban a neobarokk szellem. Akik eddig fent voltak, azok közül sokan alacsonyra fognak zuhanni, nem szabad azonban elfelejteni, hogy a magyar kastélyokban nagyon sok kifinomult érték van, csak az volt és ma is az a baj, hogy nem volt meg a híd az alacsonyabb rétegek felé. Azt kérem a bizottság tagjaitól, hogy ne tapossunk rájuk, mert szükség van minden magyarra, szükségünk van tehát rájuk is, aki azonban intrikál, vagy szabotálni akar, annak vagy a börtönben, vagy a bolondok házában van a helye. Arra kérem a Nemzeti Bizottság minden tagját, hogy segítsen dolgozni, mert én dolgozni akarok reggeltől estig és akkor ki fog sütni a nap szegény magyar hazánk felett. Főispán beszédét a jelenlevő bizottsági tagok lelkes tapssal és éjjcnzéssel köszönték meg." Forrás: SNB 1945. április 28-i jegyzőkönyvéből. 120. o.
