Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)

V. fejezet Iratdokumentáció

telek a terveket megzavarták. Igen súlyos nehézséget okoz a tavaszi vetőmagvakban mutatkozó rendkívüli nagy hiány, melyek főként zab, árpa és lucernavetőmagvakra vonatkoznak. Ezekből a hiány akkora, hogy a beérkezett adatok feldolgozása után mintegy 40.000 kat. holdra nincs vetőmag. E földek valószínűleg a kevesebb vetőmagot igénylő és még inkább rendelkezésre álló kukoricával és napraforgóval lesznek elvetve. Megnehezíti a munkálatok végzését az is, hogy a meglevő állatállománynak ma már úgyszólván csekély szalmán kívül, más takarmány nem áll rendelkezésre, így azok le vannak gyengülve, rnimkateljesítményük kicsi." „Az őszi gabonák közepesek, fejlődésükhöz esőt kívánnak. Az őszi gabonákból az 1943. év őszivel szemben mintegy 30%-os hiány mutatkozik. A földbirtokreform végrehajtása megindult, azonban mivel a részletes földművelésügyi külön rendelkezések, melyek a végrehajtást mindernde kiterjedően szabályozzák, még nem jelentek meg, az a visszás helyzet áll elő, hogy egyes községek túl sok, mások pedig számukhoz viszonyítva kevés, vagy egyáltalán semmi földhöz nem juthatnak, mert csak a község határában lévő elkobzandó és megváltandó területek oszthatók ki ugyanazon községeknek. Ezek a kérdések csak úgy volnának igazságosan megoldhatók, ha a Vármegyei Földbirtokrendező Tanács arányosan osztaná el a rendelkezésre álló földet a beérkezett és elbírált igénylések összehasonlítása után. Nincs gondoskodás a mintagazdaságok létesítéséről és azoknak akár csak ideiglenesen is mezőgazdasági szakemberek, oki. gazdák részére való juttatásáról, pedig ezek szaktudása, föld és munkaszeretete, úgy a földhöz juttatottak, mint pedig az egész nemzetgazdaság föllendítése szempontjából nem nélkülözhető és a földhöz hozzá kell kötni. Kaposvár, 1945. ápr. 6. Hodics Gyula m. kir. gazdasági felügyelő, hivatalvezető." II. „Tekintetes Nemzeti Bizottság! Az elmúlt hónap időjárását rendkívüli szárazság és az évszakhoz képest nagy meleg jellemezte, ami a növényzet fejlődésére káros hatású volt. Mindössze kétszer volt az egész hónapban csapadék és pedig a hó legelején és legvégén mintegy 63 mm. mennyiségben. A hőmérséklet átlaga 19 C fok volt. Az első csapadék lehullása után olyan nagymérvű volt a szárazság, hogy a kötöttebb talajokon még a szántási munkálatokat is be kellett szüntetni. Csak a hó végén bekövetkezett nagyobb arányú csapadék tette ismét lehetővé, hogy a szántások ismét megindulhassanak. Sajnos, hogy most már csak korai érésű kukoricát, valamint kölest, illetve napraforgót lehet vetni. A tabi járásban jégeső volt s mintegy 500 k. holdban tett 50-70%os kárt.