Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

III. A magyar középkor Somogy vármegyéje (V—XVI. század)

XIII. század eleje A márki (ropolyvári) uradalom a XIII. században Kevesen tudják, hogy az úr = dux cím a középkorban devalválódott dominussá. A dux tartománya (a ducatus) magyarul országot jelentett, ebből származhatott a mai ország szavunk. Gutheil Jenő és Györffy György szerint az országon belüli területre csak két helyen használják az ország megjelölést, ahol valamikor a trónörökös herceg ducatusáról szóltak emlékeink. így volt Somogyország Koppány ducatusa, Biharország pedig Árpád fiának: Zsoltnak a ducatusa. Koppány Jutás fiának. Árpád unokájának: Fájsz fejedelem leszármazottja. Koppány ducatusában Fájsz is van. Fájsz fejedelemsége Koppány trónigénylésének a primogenitus alapján is jogos látszatot adott. Az uradalomról Györffy György az alábbiakat írta: "A Kapós melletti nagy uradalomnak kezdetben nem is volt kialakult neve. 1192-ben és 1270-ben Márknak nevezték (Mart, Mark), 1230-ban és 1237-ben Amak (Hamac, Amac) néven említik, 1228 tájától merül fel a Ropoly név, hogy a 15. századból az Újvár (Ropolyújvár vagy Kaposújvár) megnevezések terjedjenek el. E névcserék hátterében a birtokközpont súlypontjának áttolódása rejlik, a változás körülményei azonban minden részletükben nem állapíthatók meg. A legkorábban felmerülő Márk név minden bizonnyal személynévből ered és a Kapós völgyében megtelepedett birtokos lakhelyét jelölte. Itt volt határos az uradalom az amaki udvarnokok földjével, s így ha uradalmunk Amak néven is szerepel, ez azt jelenti, hogy az udvarnokok földje eredetileg beletartozott az Amak nevű királyi uradalomba. A nagybirtokok II. Endre kori kiépítése idején merült fel uradalmunkkal kapcsolatban a Ropoly név. mellyel a Zselic egyik erdős hegyét is nevezték Kaposvártól délre. Nyílván arról van szó, hogy Makariás fia Tamás ispán váruradalmat épített ki s az uradalmat a vár helyéről nevezték Ropolynak. Noha Ropoly várra, ill. várnagyára csak 1348-tól rendelkezünk adattal, a vár II. Endre kori meglétét bizonyítja, hogy amikor 1230-ban körülhatárolták újból az uradalmat. Ropolynál említik a vár vizét (fluvius War, ma Várvíz) azon a helyen, ahol ma is Várhögy néven nevezik a "Ropó puszta" feletti hegyet. A ropolyi vagy ropolyvári uradalom szerkezetében a Zsigmond korban következett be a nagy változás, amikor a régebbi hegyi vár helyébe egy korszerű „új" várat építettek a Kapós folyó partján, azt, amelyet 1403-ban Rupolyújvárnak, majd a század közepétől Kaposújvárnak neveztek." Forrás: Györffy György: Kaposvár az Árpád-korban. In: Kaposvár várostörténeti tanulmánya. Szerkeszti: Kanyar József, Kaposvár 1975. Gutheil Jenő: Az Árpád-kori Veszprém. Veszprém 1977.