Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VIII. A Tanácsköztársaság Somogyban (1919)

hoz, földtelenekhez és kisparasztokhoz« című kiáltványában — a németek és a németbérencek elűzésével elűzje a magyar szegényparasztság rabtartóit, a magyar föld bitorlóit is. A föld szabad. Ha a föld is szabad, a nép keze is szabad, igazán különös volna, ha a kettő nem találkoznék, ha a föld nem annak kezére jutna, aki megdolgozza... Az első dolog, hogy a földet azonnal szálljuk meg, s amilyen gyorsan csak lehet; vessük be. A jövendő fog kikelni belőle.« Jegyzetek: 1 Mernyei uradalom levéltára. Officiosa. 1776—1894. 1885-ös kat. birtokív. 2 Für Lajos: A kapitalista mezőgazdasági termelés megszilárdulása a századfordulón (1890-1914). 12. o. »A 9,56 aranykoronás holdankénti átlag kataszteri tiszta jövedelem a birtokterület csökkenésével egyenes arányban növekedett egészen 15 aranykoronáig, viszont 50 hold fölött fokozatosan csökkent, olyannyira, hogy a mammutbirtokokon még 7 aranykoronát sem ütötte meg«. Orbán Sándor: Két agrárforradalom Magyarországon. Demokratikus és szocialista agrárátalakulás. 1945 — 1961. Bp. 1972. Vö. még Tekál László: Földbirtokviszonyok. Statisztikai Szemle 1938. 4. sz. 429. oldalán azon megállapításaival a mondottakat, hogy az alföldi kisgazdaságok 1 holdjára 67%-kai több közteher jutott, mint a nagy gazdaságok azonos területére. 4 Idézi Csima József: A kisbirtok jövedelmezősége és közellátási szerepe. Kaposvár, 1946.15., 18., 23. o. 3 Juhos Lajos-Kulin Sándor: Tőke és jövedelmi kutatások a dunántúli 100 kh-on aluli parasztgazdaságokban az 1929 —1935-ig terjedő években, Keszthely, 1937. Adorján János: A magyar kenyérkérdés. Első könyv. Bp. 1939. 6 Kanyar József: Brit diplomáciai iratok a magyarországi földreformok történetéhez. (1920-1945). Levéltári Közlemények XLIII. évf. 1972. 7 Somogyvármegye, 1945. ápr. 4. sz. Forrás: Kanyar József: Somogy megye agrártársadalma az első földreformtól a szocialista mezőgazdaságig (1920-1949). Bp. 1980. 338. 1944. július 21. »... mintha koldusok seregét láttam volna magam elott« A kaposvári járás főszolgabírájának kordokumentumszámba menő jelentése a »honvedelmi munkara« kötelezett uradalmi munkások és cselédek helyzetéről Tábori Lajos szentlukapusztai (Gálosfa) bérletén: »Foispan Urnák, Kaposvár. 780/1944. számú rendeletre tisztelettel jelentem, hogy a panaszt a helyszínen személyesen kivizsgáltam.« ...»Vizsgalatom során a munkások és cselédek részéről tömeges panaszok hangzottak el amiatt, hogy teljesen le vannak rongyolódva, mert bármilyen árért sem tudnak megfelelő ruházatot vásárolni. A többgyermekes cselédcsaládok gyermekei között olyan rongyos ruházatúak voltak,mintha szüleik a legszörnyűbb nincstelenségben élnének, s mintha a családnak még a mindennapi élelemre sem jutna. Ha a ruházatot néztem, mintha koldusok seregét láttam volna magam előtt. A műanyagokból készült fehérneműk egyszeri mosásra tönkremennek. A lábbelivel való ellátatlanság miatt a tarlómunkálatokban sok munkás lába