Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VIII. A Tanácsköztársaság Somogyban (1919)

1943. szeptember hó. »A Jurcsek-terv nyomorba dönti a falu népét!« A Békepárt, a Kommunisták Magyarországi Pártja 1943 júniusában történt feloszlatása után alakult párt, amely átmenetileg 1944 szeptemberéig, a Magyar Kommunista Párt megalakulásáig a magyar kommunisták szervezete volt. Működése alatt erőteljes antifasiszta propagandatevékenységet fejtett ki. A »Békét és szabadsagot« jeligéjű röplap a magyar mezőgazdaságot kifosztó hitleristákat leplezte le kíméletlenül. Magyar földművesek, gazdák! A hitleristák kirabolják egész Európát. Ahova beteszik lábukat, minden megfoghatót elvisznek. Nekünk, magyaroknak is előírják, mennyi gabonát, marhát, zsírt és minden más élelmet szolgáltassunk nekik. Mint leigázott országot zsarolják ki nemzetünket. És ahogyan szorul a hurok a német rablók nyaka körül, mennél inkább közeledik a hitleristák utolsó órája, a végét érző vadállat megnövekedett dühével és tehetetlenségével tör saját »szövetsegeseire« is. Mind többet és többet követel! A parasztoknak egymás után viszik el marháját. Százával az egyes községekből. Most meg a szénát is viszik. Hova viszik? Rövidesen nem lesz itt nálunk Magyarországon sem búza, sem zsír, nem lesz se marha, se széna. Miért van mindez? Mire kell ez? Ez mind a németeknek kell! Az idegen érdekekért folyó háború folytatásához kell! A magyar élelmet Németországba viszik! Emlékezzetek! Tavaly őszön Gőring német tábornagy azt vágta oda Európának: »Eltantorithatatlanul ragaszkodom ahhoz az alapelvhez, hogy az ellátásban először és mindenekelőtt a német nép áll. És ha az európai országokban élelmezési nehézség áll elő — tette hozzá kegyetlen vijjogással — mindenkinek tudnia kell, ki fog éhezni, Németország azonban semmi esetre sem!« És ez nem maradt üres fenyegetés. Hogy rablóhadjáratukat folytathassák, kifosztják országunkat. Ezért nincsen elég kenyér Magyarországon. Ezért nem kapnak hónapok óta húst a magyar falvakban !... Az idén új átok szakadt a magyar parasztokra: a Jurcsek-féle terménybeszolgáltatási rend. A rekvirálás csődbe jutott; az összeszedett és kiszállított élelmet Hitlerek kévéseitek. »Először és mindenekelőtt a német nép» — mondották, s csak az maradhat vissza, amire már nincs szükségük. Ilyen értelemben adtak utasítást Hitler magyarországi helytartóinak. így született meg a Jurcsek-terv, amely német terv: Hitler parancsa a magyar parasztnak. Ez a parancs pedig így szól: Minden magyar gazdálkodó köteles a szántóföld minden holdja után a kataszteri tiszta jövedelem arányában gabonát, zsírt és más terményt beszolgáltatni... A Jurcsek-terv nyomorba dönti a falu népét! De anyagi romlást hoz azokra a gazdálkodókra is, akiket az éhezés nem fenyeget. Oda kell adniuk termésüket, de nem kapnak ellenértéket. Amit érte kapnak, az ocsu; mert semmit sem vásárolhatnak a pénzért. Nem kapnak lábbelit, ruhát, szeget, zsákot, a gazdálkodáshoz szükséges eszközöket, mert a magyar gyárak mind Hitler háborújának dolgoznak. Hitler magyar csatlósai tudják, hogy a magyar gazdák még nem felejtették el a múlt háború tanulságait: a korona teljesen elértéktelenedett, de egy mázsa búza egy mázsa búza maradt. Ezért veszik el most kényszerrel a termést, fenyegetik elzárással, pénzbüntetéssel a magyar gazdát. A Jurcsek-terv igazságtalan is, mert a beszolgáltatás terhét aránytalanul osztja meg. A nagybirtoknak előnyöket biztosít a parasztság rovására. Az új beszolgáltatási rend megkárosít minden parasztembert. Bajt és nyomoráságot hoz a kisparasztok és