Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VIII. A Tanácsköztársaság Somogyban (1919)

II. Somogy vármegye állatvásárainak járásonkénti forgalma Sorszám Ajárás neve Az országos vásárok száma Felhajtott lovak Eladott szama Az eladás %-ban Felhajtott Eladott szarvasmarhák száma Az eladás %-ban 1. Barcsi járás — 4 573 901 19,7 3 294 988 29,9 2. Csurgói járás 12 1 691 253 14,9 4 089 1 359 33,1 3. Igali járás 8 2 844 552 19,4 4 352 1 883 43,2 4. Kaposvári járás — 4 753 1 092 22,9 2 671 928 34,7 5. Kaposvár város — 11 342 2 105 18,5 4 197 1 867 44,4 6. Lengyeltóti járás — 4 304 — — 5 343 — — 7. Marcali járás — 5 884 861 14,6 13 304 4 332 32,5 8. Nagyatádi járás — 6 482 1 442 22,2 5 374 2 177 40,5 9. Szigetvári járás — 7 851 3 131 39,8 7 414 3 668 49,4 10. Tabi járás — 3 405 510 15,2 4 976 1 994 40,0 20 53 129 10 847 20,4 55 014 19 196 34,8 A felhajtott lovak vásáronkénti átlaga az alábbi 5 községben volt a legnagyobb: I./ Kaposvár 1134, 2.1 Drávafok 852, 3./ Kaposmérő 685, 4./ Szigetvár 658, 5./ Nagyatád 610. A gazdát cserélt lovak legjobb vásárhelyei pedig a következők voltak: 1.1 Drávafok 53,7% 2.1 Szigetvár 36,8% 3.1 Nagybajom 30,4% 4./ Mike 29,5% 5./ Istvándi 24,6% A felsorolt adatok egyértelműen bizonyítják a kaposvári, a szigetvári és a nagyatádi járások - külföldi kereskedők által is elismert hidegvérű lótenyésztésének a fejlettségét. A felhajtott szarvasmarhák vásáronkénti átlaga pedig sorrendben az alábbi öt volt: 1./ Nemesvid 1101, 2.1 Tab 699, 3./ Szigetvár 649, 4./ Drávafok 628, 5./ Somogyszil 614. Az eladások százalékos sorrendje pedig: 1./ Szigetvár 50,6%, 2.1 Drávafok 48,6%, 3./ Zala 48%, 4./ Igal 45,3%, 5./ Böhönye 45% volt. Ezek az adatsorok is mindennél jobban utalnak a nyugati jellegű tenyészetet folytató igali, szigetvári és tabi járások országos viszonylatban is jelentős szerepű szarvasmarha tartására. Forrás: Kerületi Állategészségügyi Felügyelő iratai. Fasc. 1931-1934. No. 41/1943. sz.