Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

III. A magyar középkor Somogy vármegyéje (V—XVI. század)

várispánsághoz tartozó SOMOGY megye. A megye nyugati felét a Balatontól a Dráváig — egészen a XV. század elejéig — a várost és a kerületét is magábafoglaló hajdani SEGÖSD megye foglalta el (comitatus districtus), amely a királynék ellátásra rendelt birtokként vált ki Somogy megyéből (1295, 1327, 1382) s a királynéktól rendelt ispán hatósága alá tartozott. A »civitas Seggüsdiensis« már a vármegyék első alakulása idején, királynői és királynéi udvarnokok és udvari cselédek birtokaival volt tele, s mint ilyen közigazgatásilag független volt — fontos szerepénél fogva — a somogyi várispánságtól. Többször olvashatunk középkori okleveleinkben »comes de Segusd«-ről vagy »oppidum (regale) Segusd»-ről. A körmendi levéltár egyik 1332-ben keltezett oklevele Atádról és Barathról is úgy beszél, mint ammelyek »in comitatu nostro Segusdiensi« feküsznek, s amelyeket Erzsébet királyné, mint Segösd megyei birtokokat mondott magáénak. A magyar királynék udvartartási költségeinek a fedezésére szolgáló uradalom egyházilag is külön terület volt s jó ideig az egyházi joghatóságot is a segesdi főesperesség gyakorolta e területen. A királyné vármegyéjének Somogyba történt beolvasztása — minden valószínűség szerint — Zsigmond király idejében történt, a XIV. század végén, vagy a XV. század elején. Irodalom: Reiszig Ede: Somogy vármegye története. Csánki Dezső szerk.: Somogy vármegye. 374. o. Pesty Frigyes: Az eltűnt régi vármegyék. Bp. 1880. Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis. Bp. 1896 — 1907.1 —

III. 18. XII-XIV. század A középkori Somogy vármegye területe A középkori várispánságok — köztük a somogyi is — az államalapítás első századaiban a honvédelmi rendszer alapjait képezték. E várispánságok a XIV. századtól — a vármegyei intézmény fejlődésével — azon vármegyék területébe olvadtak, amelyek határában a várispánságok székeltek. A somogyi várispánságnak (castrum Simighiense) a középkorban más vármegyék területén is voltak birtokai. Ezt bemutatandó idézzük Pesty Frigyes, a várispánságok történetéről írt művének néhány idevonatkozó részletét: „A somogyi várispánság várterületéhez tartozott: Somogy megyében Vicha (ma Vitya), Horpács, Alma, Szerászló, Kölked, Vénye, Szomajom, Tordos, Pösze, Mogorey, Necech (Nádszeg?). Mács, Borchud, és egy ismeretlen nevű falu az Ormányon túl, Komárváros táján. Kőrös megyében: Dubrava tája (ma Belovár megyében), Prodaviz, Bozona. Csázma kerületében: Gorbonuk, Musina, Predemeh. Pozsega megyében: Kristályfölde. Garics vidéke: Toplicza, Disnicha (Disnik), Leschbuch, Ebrisk, Chernahka, DecChe, Kakát, Palisna. Bizonytalan fekvésű: Vertus, Bruncha, Acsa. A Balaton délkeleti partjain elterülő vármegye Somogynak neveztetik, vára a mai Somogyvár mezőváros felett emelkedő dombon létezett, melyről hajdan Koppan vára is letekintett a szép vidékre.