Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VIII. A Tanácsköztársaság Somogyban (1919)

A lengyel menekülteknek a megyébe érkezését az alábbiakban tudósította a Somogyi Újság: »Tegnapi számunkban megírtuk, hogy a belügyi kormányzat Somogy megyében is helyezett el lengyel menekülteket, nevezetesen több balatonmenti községben, azonkívül Lengyeltótiban, Somogyszentmiklóson és Mosdóson. A Mosdósra irányított menekültek ma éjszaka érkeztek meg a Kaposvárra 4 óra 41 perckor befutó budapesti személyvonattal. A lengyel menekültek Nagyberkinél szálltak ki a vonatból, majd nyomban utána elszállásolták a vármegye által megvásárolt őrgróf Pallavicini kastélyban. Mint értesültünk, újabb szállítmányok várhatók s már Somogyszentimrén is megtörténtek az intézkedések nagyobb számú lengyel menekült csoport elhelyezésére. « A Zamárdiban történő elhelyezésükről pedig az alábbiakat jelentette a tabi járás főszolgabírája: »Méltóságos Főispán Úrnak, Kaposvár. Tiszteletteljelentem, hogy m. kir. Belügyminiszter Úr az 1939. évi IL t. c. 105. §-ának 1. bekezdésében foglalt rendelkezése alapján, a Honvédelmi Miniszter Úrral egyetértésben a Lengyelországból menekült polgári egyének elhelyezésének céljaira Balatonzamárdi községben igénybe vette a »Horthy Miklós üdülot«, a »Horthy Miklósné Fővárosi Gyermeküdülot«, a »Magyar Vasutasok Országos Szövetsege« tulajdonát képező üdülőt, végül a »Kereskedelmi Iskolai Tanárok Országos Egyesülete« tulajdonát képező üdülőt. Az előbbi két üdülőbe 200-200, az utóbbi két üdülőbe pedig 100-100 menekült nyerne elhelyezést. Itt jegyzem meg, hogy a »Magyar Vasutasok Országos Szövetsege« tulajdonát képező üdülő, megállapításom szerint csak nagyobb és költséges munkálatokkal és átalakításokkal alkalmas téli lakásul. Ezen megállapításomat m. kir. Belügyminiszter Úrral is közöltem és így előreláthatólag a szóbanlevő üdülőben menekültek nem lesznek elhelyezve. M. kir. Belügyminiszter Úr a tábornak parancsnoki teendőivel megbízott, utasított egyben, hogy azokat megfelelően rendezzem be, az igazgatást, az ellátást szervezzem meg. Mindezek fedezésére kezeimhez 10 000 pengő ellátmányt utaltak ki. A lengyelek előreláthatólag a jövő hét folyamán érkeznek. Tab, 1939. október 28-án. Dr. Kenderessy főszolgabíró.« Források: Főispáni iratok 1220/44/1939. sz. Somogyi Újság XXI. évf. 230. sz. 1939. szept. 28. 322. XIX-XX. század A karádiak három kincse A több mint 850 esztendős falu történetét előbb Kákossy Elek, majd Herk Mihály írta meg. A falu kincseiből az elsőt: népdalai képezték, melyekből a legnagyobb magyar énekes reformátor: Kodály Zoltán emelte világhírre a „Karádi nótákat". A második kincs Horváth János és a „bokrétások" táncos lábaiban maradtak az utókorra, a Világhíres Karádi táncok ritmusaiból. A tiszta forrás harmadik kincse Karád népművészetének és népi hímzésének a szépsége