Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)
VIII. A Tanácsköztársaság Somogyban (1919)
gességének a hangoztatását. A földreform-demagógia szinte már a pánikkeltés határát súrolta, végig a Horthy-korszakon keresztül. A reform, ha szándékában nem is, következményeiben a nagybirtokos és a nagytőkés társadalom hasznával végződött. Forrás: Kanyar József: Somogy megye agrártársadalma az első földreformtól a szocialista mezőgazdaságig. Bp. 1980. 312 1935. Gazdaadósságok és adóvégrehajtások a megyében I. A gazdasági válság után 1932-ben a nagybirtokos és jobb módú parasztság érdekében különféle gazdavédelmi intézkedések láttak napvilágot, amelyeknek értelmében azok a birtokosok, akiknek adóssága a kataszteri tiszta jövedelem többszörösét felülmúlta, védettséget kérhettek birtokaik számára. A kormány bizalmas tájékoztatására a főispánok jelentést készítettek a megye gazdaadósairól 1935. január 15-én: »A barcsi járás területén 525, a csurgóiban 471, az igaliban 548, a kaposváriban 2177, a lengyeltótiban 667, a marcaliban 493, a nagyatádiban 828, a szigetváriban 538, a tabiban 386, összesen 6633 védetté nyilvánított gazdaadós volt, ebből 100 kat. holdnál nagyobb birtok 106 volt, a többi mind kisbirtokos, kisparaszt. A védetté nyilvánított birtokok közül a bankok 1053, ipari vagy kereskedelmi vállalatok 104, magánhitelezők 241, az áll. kincstár pedig 23 gazdaadós ellen kérte a védettség megszüntetését és csődnyitó végzést. Ezt végre is hajtották 492 esetben. Miután a gazdaadósok fizetni nem tudtak, a hitelezők a járásbíróságokon keresztül kérték a védett birtok eltörlését. Igy pl. a Kaposvári Kereskedők és Iparosok Takarékpénztára RT. kérte Kovács Ferencné és Herczeg János hajmási lakosok ellen. A Pénzintézeti Központ Kulcsár József zselickisfaludi lakos ellen, dr. Fekete Gyula kaposvári lakos kérte Mayer Márton bőszénfai lakos ellen, a Magyar Általános Takarékpénztár kérte kk. Györék Ibolya mezőcsokonyai lakos ellen. Pesti Hazai Első Takarékpénztár Kelemen József kaposkeresztúri lakos ellen. Dunántúli Bank és Takarékpénztár RT. kérte Máté János simonfai lakos ellen, stb.« Forrás: Főispáni iratok 1/1935. sz. II. A gazdasági válság évei után az adófizetés morálja is rendkívül alacsony szintre süllyedt a megyében. Miután a községekben foganatosítandó adóvégrehajtások során »ellenszegüléstől« lehetett tartani, a jegyzők és a főszolgabírák gyakran kérték a főispántól a karhatalom kirendelését. Háromfa község jegyzője ezt jelentette 1935. február 12-én:
