Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

III. A magyar középkor Somogy vármegyéje (V—XVI. század)

ezenfelül még lándzsáját, vagyis dárdáját is keresztül verte a mellén, félholtan hagyván őt ott. Továbbá ezen Kwp-i Pál valamely Alsogyerthan nevezetű maradványerdő részt, amely a mondott Somogy vármegyében lévő Kwp helység igaz határai között fekszik és közösen illeti meg ezen panaszosokat és a mondott Kwp-ról való többi nemest, a maga számára elfoglalt s elfoglalva tart és őriz jelenleg is. Ezenkívül a legközelebb elmúlt Szent Fülöp és Jakab apostolok ünnepe előtti legközelebbi hétfőn (április 27-én), amidőn a fent mondott panaszosok valamely Marcus Mihály nevezetű, a mondott Nagh Karad-on lakó jobbágya a saját vetésében találta Kyskaradh-i nemes Zewke Péter egy ökrét és amidőn azt be akarta hajtani, akkor a nevezett Zewke Péter jobbágyával, Chokal Demeterrel és ugyanazon Kyskarad-i nemes Tamás deák jobbágyával, Hahozo Benedekkel együtt fegyveres és hatalmaskodó kézzel rárontván ezen Marcus Mihályra, sebesítések és ütlegelések kemény csapásaival illették őt. Azután abban az esztendőben, amelynek immár harmadik fordulója is bekövetkezett, mégpedig Szent Benedek apát akkor elmúlt ünnepén (1492. március 21-én), amidőn az előbb mondott panaszosok valamely jobbágyai, a Thard faluból való Warga Mihály, Thoth Máté és hasonlóképpen Thoth Bálint — egy anyától született fivérek — portékáikkal a Thür mezővárosban tartandó vásárra mentek, akkor ugyanazon Thur-i nemes Zenthe Benedek cinkostársaival, tudniillik az ugyanazon Thard-ról való Péterrel és Orbánnal, a fehérvári Szent Miklós püspök és vértanú egyház prépostjának jobbágyaival és az ugyanonnét való Porti Bálinttal, a Thard-i plébános, Balázs úr jobbágyával együtt fegyveres és hatalmaskodó kézzel rárontván ezen Mihályra, Mátéra és Bálintra, őket nyomorult halállal elveszejtette. Majd ugyancsak abban az esztendőben, amelynek harmadik fordulója állott be, tudniillik Szent Benedek apát ereklyéi átvitelének ünnepén (július 11-én), amidőn ezen panaszosoknak a mondott Nagkarad helységben lakozó valamely jobbágyai: Fodor György, Gyergfy János és Sebestyén, valamint Nagh Ferenc a saját szükségükre némely dolgot beszerezni kívánván, az előbb mondott Thwr mezővárosban tartani szokott éves vásárra mentek, akkor a kiváló Thwr-i Zantho János szolgájával, Halagosd-i Chak Barnabással, valamint ugyanazon Thwr-ból való jobbágyaival: Bewy Miklóssal, Bewy Péterrel, Raythot Balázzsal, Vary Ambrussal, Lowas Tamással, Kowach Gergellyel, Mykel Mihállyal és Gogan Jánossal együtt fegyveres és hatalmaskodó kézzel ezen Fodor Györgyre, Nagy Ferencre, Gergfy Jánosra és Sebestyénre rontván, őket a sebesítések és ütlegek kemény csapásaival illette. Végezetül Thwr-i nemes Kozma Simon ezen panaszosoknak a mondott Somogy vármegyében lévő ugyanezen birtokrészében fekvő valamely Naghreth nevezetű rétjét, amely néhai Thardj Balázs jobbágytelkéhez tartozik, hatalmaskodás útján elfoglalta a mondott panaszosok sérelmére és igen nagy kárára. Ezért tehát hűségteknek erősen meghagyván parancsba adjuk, hogy küldjétek ki tanúbizonyság gyanánt hitelre méltó embereteket, akinek jelenlétében Gamas-i Kozmás András, vagy Thard-i Péter, vagy Myklosa Pál, vagy Biro Máté ugyanazon Thard-ról, vagy Feyereghaz-i Kis (Parvus) György, vagy ugyanonnét László vagy Posa Miklós, vagy Thard-i Cheh Gergely — a többiek távollétében valamelyikük, mint a mi emberünk —, előbb megtudván a fentebb elmondottakról a színtiszta igazságot, idézze meg a mondott Kewp-i Pált és a többi fent nevezettet az előbb említett panaszosok ellen Szent Mihály arkangyal most eljövendő ünnepének nyolcadára (október 6-ra) személyes jelenlétünk elé, hogy hathatós magyarázatot adjanak a fent elmondottakról, és megparancsolván az előbb mondott Zewke Péternek, Tamás deáknak, nemkülönben a fehérvári Szent Miklós püspök és hitvalló egyház prépost urának, továbbá Zantho Jánosnak, hogy állíttassák elő fent nevezett jobbágyaikat és familiárisaikat, ugyanott és ugyancsak nekik meghagyván, hogy vagy jelenjenek meg személyes jelenlétünk előtt az előbb mondott nyolcadon, s állíttassák elő jobbágyaikat is, vagy ha nem, akkor a megjelenő fél kérésére azt teszi az előbb elmondottakban, ami a jog számára üdvösnek látszik. És mindezek után ezen vizsgálat, megidézés és értesítés sorát a megidézettek és az előállíttatni parancsoltak neveivel együtt, ahogyan az ki volt adva, hűségesen írjátok