Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VIII. A Tanácsköztársaság Somogyban (1919)

»Ertesitse panaszost, hogy az árverés megtörténtén a közigazgatási hatóságoknak nem áll hatáskörében segíteni, amennyiben elárverezett házában továbbra is bent óhajt lakni, úgy kérelmével forduljon az árvereztető Dunántúli Bank és Takarékpénztár R. T. kaposvári céghez.« 1934 után nagy visszaesés, fásultság mutatkozott a Szociáldemokrata Párt küldöttei szerint Kaposvárott is. (SZDP titkárság 2/1934. sz. a.) Forrás: Alispáni iratok 9885/1934. sz. 307. 1934. Horvát terroristák Janka-pusztán 1934. október 8-án Sándor jugoszláv királyt és Barthou francia külügyminisztert Marseilleben meggyilkolták. A merénylők a fasiszta horvát emigráns szervezet: az Usztasa tagjai voltak. A merényletben részes usztasák a Belezna községhez tartozó Janka-pusztán létesített táborban éltek éveken át. A merényletről ismeretlen személy — valószínűleg Vészi József — feljegyzést készített a kormányzó részére. Az itt elfekvő iratok között található a jugoszláv kormány által a Népszövetséghez benyújtott, s a magyar kormány felelősségét bizonyító panaszirat is, amelyet kivonatosan ismertetünk. »1922. májusában a jugoszláv hatóságok elítéltek egy Stankó Malcovic nevű horvát terroristát. Ez bevallotta, hogy 1922 áprilisában az Ébredő Magyarok nevű szélsőséges magyar fasiszta szervezet tisztjei, többek között Adorján Géza és Ili László azzal bízták meg, hogy Sándor jugoszláv király ellen kövessen el merényletet. Ugyanezen évben alakult meg a horvát terroristák titkos szervezete, az Usztasa. Ennek vezetője, Gusztáv Percec, már a szervezet megalakulása előtt kapcsolatban állt magyar katonatisztekkel. Miután az usztasák Jugoszláviából tömeges menekülésre kényszerültek, Percec a magyar tisztekkel folytatott tárgyalása után arra a gondolatra jutott, hogy a jugoszláv határ közelében levő Janka-pusztát veszik igénybe a terroristák elhelyezésére. Percec Horváth Emil álnév alatt bérelte ki Janka-pusztát, s ott terrorista, katonai kiképző tábort létesítettek a horvát usztasák számára. Később több hasonló tábort is szerveztek, amelyek közül a jegyzék még nyolcat nevez meg. A terroristákat Pavelic és Percec toborozta. A kiválasztott horvát emigránsokat a magyar hatóságok Csurgón kihallgatták, majd a budapesti toloncházba vitték, végül egy Klar nevű magyar tiszt és Percec együtt hallgatták ki őket. Ezt követően Percec álnevet adott nekik, és ő maga kísérte le őket Janka-pusztára. Itt az Usztasa előírásos egyenruhájában jártak. A tábort magyar csendőrök őrizték, hogy a be nem avatottak meg ne közelíthessék. Magyarországon több lapjuk jelent meg, melyeket titkos úton csempésztek át Jugoszláviába. Ezek az újságok nyíltan izgattak Sándor király és a jugoszláv kormány tagjainak meggyilkolására. A magyar kormánynak a merénylettel kapcsolatos súlyos felelősségét bizonyítják még a következők is: Mijo Kraljnak, az egyik gyilkosnak a francia hatóságok előtt tett vallomása szerint a jankapusztai terroristák közül 15-én gyűltek össze Nagykanizsán, a Horthy Miklós út 23. sz. alatti házban, ahol sorsot húztak, hogy ki legyen az a három közülük, aki megöli Sándor királyt. Mijo Kralj mellett Zvonimir Pospisilt és Ivan