Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VIII. A Tanácsköztársaság Somogyban (1919)

1929. Havibéres szerződés a mernyei piarista uradalomban A gazdasági vegetációs időszak munkáinak ellátása — uradalmanként — a legtarkább alkalmaztatási viszonyokat teremtette. A csak egyféle munka elvégzésére vonatkozó aratási és summás szerződések és az állandóan foglalkoztatott éves cselédek csoportjai között helyezkedtek el a havibéres munkások. Szerződésük egy meghatározott időre szólt — ebben hasonlítottak a summásokra, munkájukat azonban mindenkor az uradalom napi szükséglete határozta meg — ebben pedig a cselédséghez közelítettek. Egyaránt foglalkoztatták őket a belső és külső üzemkörben, ez volt tulajdonképpeni különbség köztük és az egyéb szerződéses alkalmazottak között. Alkalmaztatásukat az uradalom hasznossági szempontjai eredményezték. A viszonylagos téli nyugalom alatt a cselédség tartása ráfizetésnek tűnt, ezért fogadták a havibéreseket cselédmunkára márciustól októberig, a cselédbéreknél jóval alacsonyabb díjazásért. »Haviberes szerződés, mely egyrészről a Magyar Kegyes Tanítórend balatonőszödi intézősége, másrészről alulírott munkások között a következő feltételek mellett köttetett. 1. Vállalt időponttól kezdve munkába állanak vasár- és ünnepnap kivételével rendkívüli elemi csapás idején, amikor a vasárnapi munka elmulasztása az uradalomra nagy veszteségeket jelentene vasár- és ünnepnap is, a gazdaságban szokásos munkarend szerint bármely előforduló munkát teljesítik a szerződés lejártáig. 2. A kapott tengeriföldben napraforgót termelni tilos, tengeri szárat kapával a föld alatt kell kivágni. 3. Minden munkás havonta egy szabadnapra tarthat igényt, melyet, ha ki nem vesz, az uradalom napszámban fizet ki. Utólag egyszerre több napot kivenni nem lehet. Egy napra legfeljebb 3 munkás kaphat szabadságot. 4. Betegség esetén orvos és gyógyszerről az uradalom gondoskodik, kivéve, ha valaki önhibájából szerez betegséget. Fogkezelésért azonban az uradalom nem fizet. 5. Félhavi betegség után a szerződés felbontottnak tekintetik, a megszolgált időre a járandóság kiadatik, kivéve a tengeriföld termését, mely ha a munkás bármely ok miatt október vége előtt munkából kiállana — az uradalmat illeti. Ha az orvos komoly betegséget meg nem állapít, a mulasztott napokat pótolni tartozik. 6. Mindazok, kik az egész idő alatt 3 napnál többet betegség címén nem mulasztottak, igényt tarthatnak arra, hogy az uradalom terményeiket a tengeri szár kivételével házhoz szállítja, illetve a szemesi vagy a szárszói malomba elviteti. 7. A munkába állás a II. oszt. munkásoknál március 1, az I.oszt. munkásoknál ápr. 1. körül történik, akkor amikor azt a gazdaság vezetője elrendeli, és tart 8, illetve 7 teljes hónapig. 8. Tekintettel arra, hogy a munkások között különböző vallásfelekezetűek vannak, mindenkinek szigorú kötelessége lesz, hogy egymás vallását tiszteletben tartsa, vallásgúnyoló, felekezeti hitetlenséget előidéző munkás a munkából kizáratik, úgy miután a civakodó, engedetlenkedő és részeges munkás is. Jelen szerződést megértettük, s annak minden egyes pontját magunkra nézve kötelezőnek elismerjük.«