Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VIII. A Tanácsköztársaság Somogyban (1919)

egyes gazdaságokban felszabadult iga és szántógép odaküldettek, ahol azok célszerűen felhasználhatók voltak. Tehenészet. Jóllehet a vármegye területén a klimatikus és talajviszonyok predesztinálják a gazdaságokat a tehenészetek létesítésére, erre eddig kellő figyelem nem fordíttatott úgyannyira, hogy még a megye tejszükséglete is csak részben volt fedezve, a főváros ellátására pedig csak kis mennyiségű, vagy alig számbavehető tejtermék bocsáttatott rendelkezésre. Itt gondunk volt arra, hogy ezek lehetőleg vasúti állomásokhoz kőzelfekvő gazdaságokban létesüljenek, ahonnan a tej közvetlen fogyasztásra kerül, míg a vasúttól távolabb fekvő gazdaságok tejmennyisége feldolgozva kerüljön közfogyasztásra. Ezen új tehenészetek létesítésénél, illetve e meglevők kiegészítésénél különös gond fordíttatott arra, hogy a Balaton melléki gazdaságok —, ahol is ez irányban eleddig igen kevés tétetett — tejprodukció fokozására rendeztessenek be, annál is inkább, mert ez semmi kockázattal nem jár. A tej különös áldozatok nélkül a gazdaságoktól közvetlenül bocsátható a közfogyasztás rendelkezésére és a fürdőidény elmúltával a kedvező vasúti fekvésnél fogva, vajmi könnyen és gyorsan szállítható Budapestre. Már eddig is sikerült ezen Balaton melléki gazdaságokban circa 500-600 darabra rúgó új tehenészeteket létesíteni.« Faber Oszkár megyei gazdasági fómegbízott — végül is — e szavakkal zárta a jelentést: »Fent előadottak után bizton reméljük, hogy a többtermelést célzó törekvéseinket teljes siker fogja koronázni, el fogjuk érni azt, hogy a megye területén levő szántóföldek idejében és kellően megszántassanak és megtrágyáztassanak, s ezáltal már a legrövidebb idő alatt odajussunk, hogy termésátlagaink a legfejlettebb nyugati államok termésátlagai mögött se maradjanak el.« Forrás: OL. FNb. VII. o. 2257/1919. Közli: Jenéi Károly-Szigetvári István: A Tanácsköztársaság mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek szervezete és ügykezelése. Levéltári Közlemények XXIX. évf. 1959. 253. 1919. május Ügyviteli szabályzat a termelőszövetkezetek részére A Tanácsköztársaság idején létrejött termelőszövetkezetek az első időkben sem országosan meghatározott általános alapszabállyal, sem pedig új, a kapitalista uradalmakétól különböző ügyrenddel nem rendelkeztek. A központosított irányítás azonban rövidesen nagyobb tájegységek, járások, megyék szocializált gazdaságainak egységesítését tette szükségessé. Megyénk igali járásában 34 szocializált üzem központi irányításának megkönnyítése érdekében hozták létre az alábbi ügyviteli szabályzattervezetet. A tervezetet május elején tárgyalta meg Mernyén Biedermann Béla járási gazdasági felügyelő és Farkas János járási politikai megbízott által összehívott értekezleten öt kerületi főintéző. A járás gazdaságai lényegileg ezen ügyviteli szabályzat alapján működtek, illetve szerkezetük a későbbiek során ettől elütő, lényeges változást nem szenvedett. A szabályzattervezetet a számvitelre és a pénzkezelésre vonatkozó irodai ügykezelési szabályzat egészítette ki.