Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

III. A magyar középkor Somogy vármegyéje (V—XVI. század)

Konstantinos hagyományozta ránk De administrando imperii című munkájában. Az ezekből a törzsnevekből származó helynevek megyénk több területén, vagy a megyehatár közvetlen közelében — régebben Somogyhoz tartozó területeken — is megtalálhatóak. Meglétük feltétlenül tömeges besenyő letelepedésre utal, hiszen a dolog logikájából következik, hogy csak ott van megkülönböztető szerepe a törzsnévnek, ahol a besenyőket más törzsekhez tartozó rokonaiktól kellett elválasztani. S mivel a magyar törzsi szervezet analógiájára a besenyő törzsekről is feltételezhetjük, hogy a feudális viszonyok között gyorsan bomlásnak indultak, valószínűleg az ilyen tipusú helynevek a legkorábbi besenyő emlékek megyénkben, még ha első okleveles említéseik csak a későbbi századokból maradtak is fenn. S az is nyilvánvaló, hogy ilyen típusú névvel csak besenyők nevezhettek el besenyő települést, mivel az idegenek — például a magyarok — számára a maga egységében jelent meg a besenyő nép: az általuk lakott település tehát a "Besenyő" nevet kapta, függetlenül attól, hogy milyen törzsbeliek éltek ott. — A besenyő törzsnevekből származó települések a következőek: 1. Értény közvetlenül Somogy határszélén; a vele szomszédos Koppányszántó a középkorban Somogyhoz is tartozott. 2. Értemfalva egy 1508-ban kelt oklevél szerint Dada faluval szomszédos puszta. A hódoltság korában elpusztult Dada pedig ma puszta Igal és Magyaratád között. 3. Értemlak birtokot — amelynek több okleveles említését ismerjük az 1469—1488. közötti évekből — Csánki Dezső azzal a Porrog és Zákány közötti Lak földdel azonosítja, amelyet először 1268-ban említ egy oklevél. 4. Koppány mint víznév — nemcsak a közismert Koppány patak, hanem Kaposmérő területén egy ér régi neve is! — és mint településnév is előfordul Somogy megyében. A nyelvészeti szakirodalom a víznevet a településnévből származtatja, a településnevet pedig az Árpád-korban népszerű Koppány (Cupan, Cupa) személynévből, amelynek első ismert viselője éppen a híres somogyi vezér. Maga a személynév egy régi török méltóságnévre vezethető vissza — kapkhan —, amelyet a türkök, az avarok és a bolgárok is ismertek, a besenyőknél pedig — mint láttuk — törzsnévvé vált. A megyebeli Koppány nevek esetében tehát elvileg számolhatunk a besenyő törzsnévből való származással is. Ezt a feltételezést látszik alátámasztani az a tény is, hogy a Koppány patak neve 1055-ben Fizegy volt, s tudjuk, hogy a XI. század utolsó és a XII. század első évtizedeiben (1122-ig, a besenyők nagy vereségével végződött berrhoei csatáig) valószínűsíthető leginkább a kunok által is szorongatott és Bizáncból is kiűzött besenyők tömeges magyarországi — és esetleg somogyi — letelepedése. S mindez azt is magyarázná, hogy melyik törzstől kellett megkülönböztetni az Ertim törzsbeli besenyőket. 5. Csúr,

y agy ehhez kapcsolható földrajzi nevek is fellelhetők Somogy megyében: például Rinyabesenyő területén a Csurgya és Nagykorpád határában a Csúri berek. De mivel e nevek középkori előfordulására nincs adatunk, egyelőre nem vonhatjuk azokat a bizonyító adatok körébe. 6. Tomé puszta — a középkorban Tomaj, amely Miklósi mellett, a Koppány völgyében fekszik — annak az egyetlen nemzetségnek a nevét őrzi, amelyikről biztosan állítható, hogy besenyő eredetű volt. A Somogyban szintén birtokos Szák és Szalók nemek besenyő eredete ugyanis véleményünk szerint nem bizonyított.