Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)
1918. nov.-1920. aug. A szerb megszállás demarkációs vonala Somogy megyében Az első világháború után Dél-Somogyban 1011 napos szerb megszállás következett be. A demarkációs vonalról dr. Perczel Mór szigetvári főszolgabíró az alábbiakat jelentette a Magyar Nemzeti Szövetség Somogy megvei körének 1936-ban: »5981/1936. kzg. szám. A szigetvári járás főszolgabírájától. Tárgy: Szigetvári járásban a szerb megszállás idején megállapított demarkációs vonal. MAGYAR NEMZETI SZÖVETSÉG SOMOGY MEGYEI KÖRE KAPOSVÁR. (Vármegyeháza) 980/1936. számú megkeresésére értesítem, hogy saját és a beosztott járási és községi tisztviselők tudomása, illetve emlékezete szerint a szerb vonal a Szigetvár—Barcs vasútvonal mentén húzódott 1918. decemberében. Ezt a vonalat 1919. márciusáig portyázásaik alkalmával több ízben átlépték a szerbek és eljutottak Berzence —Kadarkút—Gálosfa közti vonal magasságáig. Itt azonban állandó vonaluk nem volt. A kommunizmus kitörésekor (márciusban) rögzítődött a demarkációs vonal, s ettől kezdve közvetlen Almáskeresztúr és Mozsgó községek alatt húzódott úgy. hogy Szentmiklósfa már megszállás alatt volt. Innen lekanyarodott Csertő felé. Csertő, Somogyapáti, Poklosi és Merenye meg voltak szállva. Adorján, Cegléd, Szt. Miklós és Lajosháza puszták kívül estek a megszálláson. Barcsi járás felé Merenye után kissé délre húzódott a vonal és Kálmáncsa, valamint Szulok magyar fennhatóság alatt maradtak. A szerb megszállás további tartama alatt ezt a vonalat nem lépték át a szerbek. Szigetvár, 1936. november 7. Dr. Perczel s.k. főszolgabíró.-« A demarkációs vonalról a barcsi járás területén a következő vázlatrajz készült a megye számára:
